Ezt a három különös szokást csak hazánkban tartják Húsvétkor, meg fogsz lepődni, hogy miért

Holnap már világszerte a Húsvét vasárnapot, azaz Jézus feltámadásának a napját ünnepeljük ám bizony akadnak olyan különös szokások, nem is egy melyet csak mi magyarok tartunk ezen az ünnepen. Most pedig meg is mutatjuk, melyek ezek.

A locsolkodás 

Bár a húsvéti locsolás hagyománya Magyarországon kívül is előfordul, kevesen emelték ennek szokását olyan művészi szintre, mint mi. Az eredetét vizsgálva több legendaváltozat is ismert vele kapcsolatban. Az egyik ilyen természetesen a Bibliához és Jézus feltámadásához kötődik. Ebben arra hivatkoznak, hogy a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek locsolással elhallgattatni.

Akad azonban egy másik formája is, mely az ősi pogány hagyományokból ered és egyfajta termékenységvarázslat részeként alkalmazták.

A húsvéti locsolkodásnak Magyarországon többféle változata is elterjedt, s bár nem is gondolnánk de a locsolóverssel és kölnivel történő öntözés csak a legújabb ezek közül. Szeged környékén például a fiúk csoportokba verődve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vízzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt.

Az Ipoly mentén pedig még ennél is szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfőn kezdődött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. Hétfő délután aztán vendéglátással és hímestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielőtt kedden ők is a fiúk locsolására indultak volna.

A húsvéti locsolási szokásainkról még ennél is többet megtudhatsz ebben az archív videóban!

A húsvéti korbácsolás

Szintén egy kifejezetten magyar dolog, ami leginkább Fejér vármegyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás. Ehhez fűzfavesszőből készített sibát használtak, ami egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat.

A korbácsolást rendszerint mondókával egészítették ki az urak, amivel szépséget és egészséget kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg őket.

A komatál

A harmadik ilyen hazánkhoz köthető népszokás az nem más mint a komatálküldés, ami Húsvét hétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás. Ez a hagyomány komálás és mátkálás néven is futott. Az Ipoly mentén pedig a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal töltött tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot egyébként személyesen, vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették.

Forrás: Generali Előrelátók Blog