Ezért van minden évben máskor húsvét, sosem hallottál még erről

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelyre milliók készülnek már hónapokkal az ünnep előtt világszerte is, ilyenkor a Vatikánban is óriási a sürgölődés, hiszen nagyon sok ember látogat a keresztény világ központjába. Az ünnep Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról szól, az évtizedek alatt pedig rengeteg film is készült ezekből a jelenetekből. A csatornákon ilyenkor rendre találkozhatunk is velük, megfelelő alkalom tehát arra, hogy kicsit spirituálisan is elmélyedjünk a húsvétban, és abban, hogy mit is jelent ez az ünnep a keresztény emberek számára.

A vallás mellett azonban ehhez az ünnephez a tavasz eljövetele, a tavaszkezdet is szorosan kapcsolódik. Az ünnephez pedig szorosan kapcsolódik a negyvennapos böjt is, ami pedig Jézus sivatagi böjtjének állít emléket.

De mégis, miért esik mindig más napra húsvét?

A húsvét kiszámításának ideje a holdnaptáron alapul, amely eltér a mi naptárunktól, amelyet a hétköznapokban használunk. Így történhet meg tehát az, hogy másik időpontban van minden évben az ünnep. A nyugati, mindennapokban használt időszámítás, a napév 365 napos, a holdév azonban nem ennyi, az csupán 354, vagyis 11 nappal rövidebb.

Egy holdhónap így 29,5 nap.

A húsvét esetében nagyon fontos, hogy a húsvét vasárnapra essen, illetve a holdhónap azért került előtérbe ennél az ünnepnél, mivel az időpontjának, illetve magának az ünnep gyökereinek köze van a pészahhoz is, amit tévesen gyakran úgy is emlegetnek, mint a zsidó húsvét. A pészah nyolcnapos, és a húsvéttal hétévente esik egybe.

Tudjátok, hogy melyik az a különleges, magyar húsvéti hagyomány, amelyről a világ is nagyon sokat beszél?

(via IFL Science)