Soha nem rendelsz több mekis sültkrumplit, ha ezt meglátod

A hétvégén a budapestiek körében nagy felhajtást keltett az első magyarországi McDonald's étterem újranyitása. A Régiposta utcai egység az amerikai gyorsétteremlánc első üzlete volt hazánkban, sokak szemében a rendszerváltás egyik szimbóluma volt.

Az ilyen éttermeknek rendkívül szigorú higiéniai szabályoknak kell megfelelniük, számtalan előírás kötelezi őket működésük rendbentartására. A franchise-rendszerben működő vendéglátó egységek sajátossága, hogy az anyacég mindenben segít, adja a "know-how"-t, azaz a már bevált módszereket alkalmazza a világ minden táján. Egyik legnépszerűbb, és ikonikus termékük a sültkrumpli. A piros papírzacskóban érkező, hosszú, aranysárga, ropogós rudak sok ember kedvence.

Érdekes azonban megvizsgálni, hogy a sültkrumpli készítéséhez használt burgonya honnan érkezik az olajsütőkbe. A burgonya az emberiség által egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott haszonnövény, és ugyanúgy, mint például az almának, rengeteg változata van. Van, amelyik inkább főzéshez kiváló, van, ami inkább takarmánynak, és van, amelyik sültkrumplinak való.

A McDonald's éttermekben a preferált típus az úgynevezett Russet-Burbank fajta burgonya. Ez a fajta a többihez képest különlegesen hosszú - a McDonald's azt szereti, ha sültkrumplijai szép csokor formában állnak ki a piros papírdobozokból. Meglehetősen nehéz termeszteni, ráadásul a gyorsétterem szigorú étel-politikája miatt csak a hibátlan darabokat veszi meg, amik minden folttól mentesek.

Sajnos a Russet-Burbank burgonyának az egyik leggyakoribb betegsége az úgynevezett háló-nekrózis, ami sejtek elhalása miatt barna foltokat okoz a zöldségen. Ez egészségre nem káros, csak esztétikai hatása van. Ahhoz, hogy ezt a problémát kiküszöböljék, egy Monitor nevű permettel kell kezelni a növényeket, ami annyira mérgező, hogy az idahoi farmerek egy permetezés után 5 napig nem mennek ki a földre.

Aratás után a burgonyákat hatalmas, futtbalpálya méretű csarnokoban tárolják, és mintegy hat hétbe telik, mire a mérgező gázok elpárolognak a krumpliból, utána indulhatnak csak a szállítmányok az éttermekbe. Ez óriási környezeti megterhelést jelent, mindössze azért, hogy a gyorsétteremben vett sültkrumplink hibátlan színű legyen.

Mezőgazdasági szakemberek szerint a jelenség aggasztó, mert az éttermi kultúra így teljesen átalakítja a mezőgazdasági termelést is, az ilyen mértékben használt kemikáliák jelentősen rontják a termőföldek minőségét, és az ökológiai egyensúlyra is végzetes csapást mérhetnek.