Áldozati oltárokkal vannak tele Magyarország erdői, a pogány sarlatánok titkos szentélyeit elátkozta az egyház

Népszerű és ismert túraútvonalak mentén, híres szőlőbirtokon, de erdők mélyén elrejtve is vannak olyan első ránézésre jelentéktelennek tűnő kövek, amely hihetetlen dolgokról tudna mesélni.

Azonban honnan tudhatjuk, hogy egy egyszerű sziklát látunk, vagy pedig egy áldozati oltárt? Vannak árulkodó jelek.

A legtöbb ilyen sziklának az egyik jellemzője, hogy egy félkör alakú mélyedést alakítottak ki benne. Általában völgyben helyezkednek el, azonban olyan helyen, hogy félkörben körülállva, vagy körülülve több ember is ráláthasson. Azonban rejtekhely szerű jellege nem jelenti azt, hogy mindenképpen zárt térről van szó, fontos jelentősége van ugyanis a kilátásnak is, minden esetben kelet felé néznek.

Általában valamilyen vallásos, vagy spirituális he ytalálható a közelében: például temető, vagy kolostor. Ma, az urbanizáció miatt már könnyedén megtalálhatjuk ezeket a helyeket, régen azonban csak azok lelhettek rá, akik pontosan tudták hogy mit és hol keresnek. Szigorúan titkos volt az áldozatbemutató helyek pontos címe. Nem is csoda, hiszen a pogány szertartásokat és az idegen isteneknek való áldozást szigorúan tiltották, súlyos következménye lett volna, ha bárki rájuk talál.

Érdekes az is, hogy hogyan fért meg egymás közelében a papok szent helye és a pogányok áldozati oltára? Ez is az üldözés része volt: a papok e helyek közepére húzták fel kolostoraikat, ezzel is megfékezve az elharapózott bálványimádást és szent miséikkel próbálták távoltartani a gonoszt.

Ezen helyek furcsa elnevezése is az egyháztól ered: azért adtak ezeknek a helyeknek ilyen neveket, hogy ezzel is megbélyegezzék azt és elijesszék azokat, akik eme istentelen cselekedetnek hódolnak.

Így született meg a Szamárkő, Disznókő, Ebkő és Lókő elnevezés is: haszontalan, undorító jószágoknak tartották ezeket. Vannak ennál árulkodóbb nevek is: Bálványkő, Saskő.

Azonban a későbbiekben igen hasznos szerepet töltöttek be ezek az áldozati helyek: mivel kiváló fekvésük volt (egyik helyről zárt, másik helyről nyitott) így egy idő után jelzőtűr gyújtására használták őket és ezzel figyelmeztették az embereket és főleg a katonák egymást a közelgő veszélyre.

Mára azonban a régi tiltott helyek népszerű turistalátványosságként szolgálnak: a Disznókő elnevezésű oltárhoz például egy egész szőlőbirtok épült, ahol igazán prémium magyarországi borokat készítenek, a Szamár-kő pedig Zamárdi egyik legfőbb látványossága.

Mielőtt azonban bárki nagyon megrémülne: ezeken a helyeken főként állatokat és terméseket áldoztak, emberi vérontás (a történelmi feljegyzések szerint) nem történt.

Ha esetleg még érdeklődnél a témával kapcsolatban, akkor itt egy videó, tele érdekességekkel: