A halál kertje a világ legveszélyesebb helye, ahol gyilkos mérgeket rejt minden lépés

A növények csodálatos világa méltán kápráztatja el az embereket már időtlen idők óta. Szinte minden vallásban és mitológiában kitüntetett szerep jut nekik és se szeri, se száma a velük kapcsolatos kulturális utalásoknak. Virágokat adunk szeretteinknek és segítségükkel díszítjük fel otthonainkat, arról nem is beszélve, hogy a legszebb parkok és közterek sem nélkülözhetik ezeknek a bájos és finoman illatozó élőlényeknek a jelenlétét. Vannak azonban nagyon veszélyes fajták is, melyekkel nem árt óvatosnak lenni.

A mérgek ismerete szinte egyidős az emberiséggel. Már őseink is rájöttek arra, hogy a természetben könnyen rábukkanhatnak olyan növényekre, amelyek gyógyulásunkat segítik, és olyanokra is, amelyek elkábítanak, bódult tudatállapotot idéznek elő, sőt némelyek kibírhatatlan fájdalmat, vagy akár halált is okozhatnak. Éppen ezért fontos felismerni a veszélyes fajokat. Ebben nyújthat segítséget a világ egyik legkülönösebb turisztikai látványossága, az Anglia északi részén, az alnwicki kastély mellett fekvő Alnwick Garden részét képező Poison Garden, ahol a világ legmérgezőbb növényei közül gyűjtöttek össze közel 100 fajtát.

Ezen a helyen szó szerint elég egy rossz mozdulat, hogy utána alulról szagold a ricinust. Nem túlzás ez a megállapítás, ahogyan arra a park míves kovácsoltvas kapuján, egy koponya társaságában elhelyezett felirat is felhívja a látogatók figyelmét:

„Ezek a növények ölni tudnak.”

A veszélyesen mérgező szépségek meglátogatása kiváló program valamennyi botanikai ránt érdeklődő embernek, de erre csak a megfelelő eligazítást követően, túravezető társaságában van lehetőség.

Ezen a helyen a BBC cikke szerint, bár különböző mértékben, de minden növény mérgező. Akad itt ciánt termelő balkáni babérmeggy, az idegmérget tartalmazó farkasfű, a Magyarországon is jól ismert nadragulya, sisakvirág és persze a Guinness Rekordok Könyve által a világ legmérgezőbb növényeként számontartott ricinus. Ezek mellett találkozhatunk még a szintén nem túlzottan barátságos kaukázusi medvetalppal, amelyet a park munkatársai is csak megfelelő védőöltözékben közelíthetnek meg. Ez a növény szó szerint pokoli hatású, fő hatóanyaga a furokumarin rákkeltő hatású, a szembe kerülve maradandó vakságot okoz, a bőrt pedig fényérzékennyé teszi, amely így a vele való érintkezést követően UV-sugárzás hatására égési sérüléseket szenvedhetünk el.

Akadnak itt olyan növények, amelyeket a látogatóktól ráccsal elzárva, lényegében ketrecben tartanak, nehogy bárki késztetést érezzen a megérintésükre. Súlyos sérülés még egyetlen látogatót sem ért, de olyan esetre volt már példa, hogy valaki elájult a túra alatt. Nem véletlenül hívják fel rá a figyelmet, hogy itt nem csupán megérinteni, de még megszagolni sem szabad a növényeket, mert van olyan, aminek a kipárolgása is mérgező.

Piknik céljából nem ez a legjobb hely, hiszen például, ha kellően sok rododendron nő egymás mellett, akkor a talajt is megmérgezik maguk körül. A babérmeggyet pedig jobb egyáltalán nem bolygatni, mert elegendő kettévágni egy-egy levelüket ahhoz, hogy a benne lévő két komponens egymással reakcióba lépve ciángázt termeljen. Egy dolog biztos, ha valaki romantikus célból szeretné meglepni a kedvesét egy szép növénnyel, vagy virággal, az ne itt válogasson.