A világ legszárazabb helyén Mars-kísérleteket végeztek, elég ijesztő, amit találtak

Felfedezték, hogy a talajmintákban ugyanúgy nem találták az élet nyomát, mintha egy idegen helyen járnának. Az Atacama sivatag Dél-Amerikában, Chile és Peru területén 105 000 négyzetkilométerén terül el, és négy országot érint. A homok- és kavicssivatag rengeteg látogatót vonz szerte a világból.

Az átlagos csapadékmennyiség körülbelül 15 milliméter évente, ami azt jelenti, hogy a sivatag számos területén szinte teljesen hiányzik a csapadék. Nem meglepő módon a sivatag a bolygó egyik legritkábban lakott területe.

Ez a sivatag Földünk legszárazabb pontja, igaz, hogy egyes részein esik csapadék, azonban több olyan hely van a sivatagban, ahol több száz évig egy csepp sem esik. A kihelyezett időjárási vizsgáló állomások eredményei alapján a sivatag egyes pontjain egyáltalán nem volt eső az 1570 és 1971 közötti években és azóta sem. A kutatók régóta vizsgálják, hogy miért lehetséges az, hogy a bolygónkon ez az egyetlen terület, ahol nincs csapadék. A helyszín hasonlít a marsi környezetre, és ugyanolyan változatos terep, mint a vörös bolygón.

Ami teljesen hihetetlen, mégis igaz, hogy ezek a körülmények ellenére vannak Chile sivatagi területein lakott területek, de mégis ki akarna itt lakni, és miért?

A helyes válasz: bányászat. A sivatag nátrium-nitrátban gazdag lelőhelynek számít, és az 1940-es években rendkívül fellendült a bányászat, ezért bányavárosokat alapítottak a környéken. A nátrium-nitrát a műtrágya és a bombák, rakéták alapanyaga.