Kettészakadt egy ősi magyar város – nem hiszed el, mi maradt nekünk belőle

A mozgalmas magyar történelem néha olyan furcsa helyzeteket eredményezett, amelyek ma is meghökkentik az embereket. Nem véletlenül, hiszen némely eseménynek máig tartó hatása van, mint az egy észak-dunántúli városról is elmondható.

Komáromot a legtöbben annak kapcsán ismerik, hogy 1849-ben ennek a várvédői (élükön Klapka Györggyel) adták meg magukat utoljára az osztrák seregeknek, és ezzel teljes amnesztia lett a jutalmuk.

Manapság viszont Komárom arról nevezetes, hogy tulajdonképpen kettő van belőle. A Dunától délre a magyar város terül el, míg északra a szlovák rész. Hajdan a kettő persze összetartozott, de napjainkban már meg kell különböztetni egymástól a kettőt, hiszen értelemszerűen külön közigazgatással rendelkeznek.

A szlovák települést gyakran Révkomárom, Észak-Komárom, Öreg-Komárom, sőt Szlovák-Komárom néven emlegetik, hogy megkülönböztessék a hazai párjától. De melyik tekinthető eredetinek, ha beszélhetünk egyáltalán ilyenről?

Kevesen tudják, hogy (az akkor még egységes) Komárom 1809-ben birodalmi központ lett, hiszen ide menekült Napóleon elől az udvartartásával I. Ferenc német-római császár és magyar király. A sorsfordító évek azonban később következtek.

Az első világháborús vereség után összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, 1919. január 10-én pedig a csehszlovák hadsereg elfoglalta Komárom északi városrészét. Ez Trianon (1920. június 4.) után pedig már így is maradt, Komárno csehszlovák érdekeltségbe került, Komárom-Újváros pedig magyar vármegyeszékhely lett.

A két rész nem szigetelődött el teljesen, például Komárom ivóvíz-ellátását is Komárnóból, a Duna-híd alatt vezetett csőrendszeren keresztül oldották meg hosszú időn keresztül. 1938-ban, az első bécsi döntés értelmében a Felvidék magyar lakta területeit visszacsatolták hazánkhoz, és ezzel Komárom is újra egy város lett, még a hivatalok is visszaköltöztek a déli részből az északiba.

Ez az állapot nem tartott sokáig, mert a második világháborús vereség után Komárno újra csehszlovák (majd szlovák), Komárom pedig magyar lett. De – visszatérve az eredeti kérdéshez – melyik az eredeti?

Ezt igen nehéz eldönteni, hiszen az ókorban a Dunától délre, a mai szőnyi városrész területén hozták létre az első lakóházakat a kelta törzsek. A magyar honfoglalást követően viszont északon, a Duna és a Vág között jött létre az első erődítmény, vagyis ott fejlődött ki a mai település magja. Komárno tehát a régebbi, amit az Öreg-Komárom elnevezése is alátámaszt.