A kókuszzsír nem olyan egészséges, mint sokan gondolják, a koleszterinszinttel is jól elbánik

A kókuszolaj vagy kókuszzsír napjainkban egyre kedveltebb alapanyag a konyhában. Úgy tartják róla, hogy kiválóan beilleszthető a diétákba, felpörgeti az agyműködést, és még a candida gombákat is képes megölni.

Ez mind igaz, viszont nem szabad olyan csodaélelmiszerként tekinteni rá, amit bármikor, bármilyen körülmények közt használhatunk, hiszen ennek is megvannak a maga korlátai és hátulütői.

A sütésnél-főzésnél például nem tanácsos nyakra-főre használni, hiszen – ezt kevesen tudják, mert a gyártók sem szívesen beszélnek róla – nagy mennyiségű telített zsírsavat tartalmaz. Emiatt pedig nagyobb kockázatot jelent a szív egészségére, mint a sokszor elátkozott disznózsír.

A Harvard Egyetem egyik egészségügyi oktatója, Karin Michels szimplán csak „tiszta méregnek” nevezte, ami persze kis túlzás, hiszen a kókuszzsírnak előnyös tulajdonságai is vannak. A bevezetőben említettek mellett például az, hogy a benne lévő MCT-zsírsavak révén zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok esetén is jól alkalmazható.

A negatív vélemények persze a legtöbb felhasználót nem riasztják el, pedig valóban több vizsgálat kimutatta, hogy növeli a koleszterinszintet, amikor pedig részben vagy teljes egészében telítetlenzsírsav-forrásokkal helyettesítették (egyfajta ellenpróbaként), az a koleszterinszint csökkenéséhez vezetett.