Ha még jobban kiszárad a Balaton, előkerül belőle egy titokzatos sziget?

Rég nem tapasztalt aszály dúl Magyarországon, ami a legnagyobb folyóinkon, és persze a Balatonon is érezteti hatását. A tavon 2022. augusztus 20-án reggel 73 centiméteres vízállást mértek, ez kereken 10 centivel alacsonyabb, mint július 31-én volt.

Ez persze szörnyen hangzik, de az Index arra emlékeztetett, hogy volt ennél már rosszabb, nem is olyan régen. Fel tudja még valaki idézni, hogy 2003-ban a strandolók a sekély, bokáig érő vízből kiemelkedő iszapszigeteken, homokpadokon táboroztak le? Abban az esztendőben augusztus közepén mindössze 33 cm volt az átlagvízszint, ami a szezon végére tovább apadt.

1867-ben pedig annyira elfogyott a víz a „magyar tengerből”, hogy át lehetett gyalogolni az egyik partról a másikra. Vicces, hogy éppen abban az esztendőben alakult meg Balaton-Füredi Yacht Egylet, hazánk első vitorlásklubja, a tagok így alighanem sokat bosszankodhattak azon a nyáron a vízállás miatt.

Az idei aszály ugyanakkor talán egy régi rejtély megoldásában is segíthet. Régóta tartja magát a mendemonda, miszerint a Balaton közepén egy elsüllyedt sziget nyugszik 5–8 méterrel a vízfelszín alatt.

A Blikk idézte fel Zelkó Zoltán térképész elméletét, aki szerint a Badacsony és Veszprém közötti térség, vagyis a Balaton-felvidék rengeteg templomot tartalmaz, a tornyok pedig egy római kommunikációs rendszerre alapozódott hírközlési hálózat alkotóelemei, hírtovábbító állomások is lehettek.

Mivel ezek nyílegyenes vonalra esnek, Zelkó Zoltán szerint a tó két partján élő emberek így üzenhettek egymásnak. A fény- vagy füstjelek továbbításához viszont rossz idő esetén szükség volt egy összekötő pontra a Balaton közepén, a térképész tehát ezért is feltételezi, hogy ott hajdan sziget lehetett. Talán a víz további apadásával ez is előkerül?