Aki bevállalja a brutális sugárdózist, megnézheti a csernobili atomerőmű horrorszobáját – videó
Olvass tovább...
A katasztrófa után sem állt meg teljesen az élet, a természet bámulatos módon tört utat magának.
Az élet utat tör magának, legyenek a körülmények bármennyire is sanyarúak. Nincs ez másképp a közel négy évtizeddel korábban történt csernobili atomkatasztrófa után sem.
Olvass tovább...
Az élet fokozatosan tért vissza a lezárt zónába. Ma a csernobili vadállatok vígan portyáznak a szennyezett régiókban. A környéken született kiskutyák ártatlanságukkal és önfeledt játszadozásukkal emberek ezreinek szívébe lopják be magukat.
Pedig a kezdetekben, a robbanás következményeképp csupán a kilátástalanság árnyéka terült végig gyászosan a tájon. Például Pripyat városában ezer és ezer fának a levele vált élettelen rozsda színűvé. Ebből fakadva új nevet kapott a környező erdő, a Vörös-erdő megnevezést.
Olvass tovább...
A radioaktív fákat nemes egyszerűséggel ledózerólták és a földbe forgatták, helyettük pedig tűlevelű erdőt telepítettek, amely jobban bírja a sugárzást. Ezután az 1000 négyzetmérföldes csernobili kizárási övezeten belül a kóborló állatokat is kilőtték.
Napjainkban az egykori atomkatasztrófa sebeit és hegeit magán viselő terület otthont ad a barna medvéknek, a farkasoknak, a hiúzoknak, a bölényeknek, a szarvasoknak, a jávorszarvasoknak, a hódoknak, a rókáknak, a borzoknak, a vaddisznóknak és még további 200 madárfajnak.
A csernobili kizárási övezet a növény- és állatvilág békés és nyugodt menedékévé vált, amit az ott készült videókon is láthatunk.