Az ókor egyik nagy birodalmában is olyan görögdinnyét ettek, mint mi

Ha van gyümölcs, amely elviselhetőbbé teszi a városban is a legforróbb nyarat, az Magyarországon természetesen a görögdinnye. Neve ellenére

szinte magyar gyümöcsként tartjuk számon,

fenséges termőterületeivel büszkélkedünk, nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy már az ókori Egyiptomban is örömmel fogyasztották. Egy új kutatásból és tanulmányból most ez derül ki. 

Afrika-szerte számos vad dinnyefaj él a National Geographic alapján. Közös tulajdonságuk, hogy a termésük apró, fehéres húsú és keserű; a nemesítés során nagy, piros és édes dinnyét hoztak belőle össze.

Egyiptomi falfestményeken (Krisztus előtt 4350-ből) látni már görögdinnyét,

eszerint a kelet-afrikai régió lehetett a háziasítás helye. Valószínű, hogy amint északra terjedt a görög dinnye, a Nílus mentén fokozatosan javítottak a tulajdonságain az ókori kertészek. Mire Egyiptom északibb részére ért, már piros húsú volt.

A 19. században Théba területén

egy nagyjából 3500 éves egyiptomi papi szarkofágban a múmiával együtt görögdinnye leveleket is találtak a régészek,

s 1876-ban a levelekből a brit Kew Garden híres botanikusa, Joseph Hooker is kapott vizsgálatra mintát. Elraktározott maradványából sikerült most jó minőségű, a legfontosabb géneket tartalmazó DNS-t kivonnia egy német-angol kutatócsoportnak, ami az új kutatás nyersanyagául szolgált.