Pont tegnap volt a napja, hogy bekeveredtem a Mekibe. Sziklai úrral David Bowie megemlékezésre tartottunk, de azt mondta, nincs sör, amíg nincs kaja, ugorjunk be egy menüre. Közelebb merészkedtem megnézni, mi újság árak terén, a hölgy már rá is kérdezett adhat-e valamit, mondom isten ments! Természetesen ha magába kérsz valamit, az rohadt drága, minden csak menüben éri meg, vagy kuponnal. Ő 520-ért vett egy sajtburgert, közepes krumplit, meg talán egy kis colát. A menük árai tudtommal városonként is eltérőek lehetnek, de talán ez pont fix. Bevallom őszintén csentem a krumpliból, mert azt úgy szokás. A gyorsétterem tényleg rengeteg energiát fektet abba, hogy tök jól nézzenek ki a képeken a kaják, meg tudja kívánni az ember. Persze jobban jársz, ha felállsz a pultra és elkezded nyalogatni a képeket, mert biztosan nem azt fogod kapni, ami ott van.
A másik, hogyha te akarod összerakni a dolgokat, úgyse fog összejönni, mert rád fognak sózni valami menüt, tudjuk, nagy colával olcsóbb. Bár téged nem érdekel a nagy cola, de úgyis venni fogsz. Amikor ténylegesen vásároltam ott, fogalmam sem volt róla, mennyit fogok fizetni, és akkor tudatosult bennem, mennyi pénzt hagytam ott, amikor már a kasszában volt. Konkrétan azt a reggeli tojásos szendvicset akartam kipróbálni. Nem vagyok rá büszke, de úgy megkavartak, hogy tojásos szendvics mellé közepes krumplival és colával távoztam. A másik, a ketchup miért nem jár alapból a krumpli mellé, ha már veszek? A XXI. században vagyunk, abba az árba nem fér bele egy kis ketchup? Kihalnak a világon a paradicsomok? Ha vesz is az ember, 4-5 tunkolás után elfogy.
Térjünk át a sajtburgerekre. A Mit ettem ma gasztronómusai három félét vettek, sima, jalapenós, és barbecues. Nos, mint a lenti képen látjuk majd, a három sajtburger tök ugyanúgy néz ki. Persze a belsejükben van némi eltérés, ezt a cikkben szépen ki is tárgyalják,
ide kattintva érhetitek el. A jalapenósat amúgy nagyon hirdették a képen, mondanom sem kell, ott igazán izgatóan nézett ki. (Torony)