Hátborzongató: elő sem kellene fordulnia ilyen baleseteknek, mégis mindenkivel megtörténtek már
Elképesztően kicsi a valószínűsége annak, hogy egy papírlappal elvágjuk a kezünket, mégis hihetetlenül gyakran következnek be efféle balesetek. Vajon miért?
Aligha akad olyan ember, aki még ne vágta volna el az ujját egy váratlanul éles papírlappal. Pedig elvileg nem kellene veszélyes „fegyvernek” lennie, egy hagyományos, 80 grammos (vagyis négyzetméterenként 80 gramm tömegű) fénymásolópapírnak a milliméter töredéke a vastagsága – és mégis képes elhasítani a bőrünket.
Valahogy úgy működhet ez, mint az ősemberek kovaköve. Annak is addig vékonyították pattintgatással az élét, hogy végül a legvastagabb húst és bőrt, bundát is képes volt átmetszeni, ezáltal kezdetleges kés (vagy inkább penge) vált belőle.
A halálos ágyán vallott egy szemtanú a Roswell mellett lezuhant ufóról: két baleseti helyszín is volt!
Olvass tovább...
A modern kori kutatóknak sikerült megfejteniük, hogy mi áll az éles papírlapok hátterében. Nem volt könnyű dolguk, hiszen alig találtak önkénteseket a kísérleteikhez – ki is akarná szándékoltan átélni ezt a hátborzongatóan kellemetlen, erős vérzéssel járó procedúrát?
A témában tanulmányt író dán Kaare Jensen szerint a 65 mikrométer vastagságú, meghatározott szögben álló papírlap valóban pengeként képes viselkedni. A kutatást saját indíttatásból végezte, mivel maga is bosszantóan sokszor szenvedett ilyen banális sérülést.
Nagy alapossággal láttak neki a teszteknek, különféle papírokat összegyűjtve. Voltak közöttük magazinlapok, könyvlapok, fénymásolópapírok, fotók, névjegykártyák, de még papírzsebkendők is. Kíméletességből többnyire ballisztikai gélt használtak, ezzel utánozták az epidermiszt (vagyis a felhámot).
A magyar popzene királya volt, aztán egy szörnyű baleset a mélybe taszította – így néz ki ma Császár Előd
Olvass tovább...
Kiderült, hogy a vastagság és a behatolási szög a meghatározók abból a szempontból, hogy egy papírlap elvágja-e a bőrünket, vagy sem. Meglehetősen balszerencsés együttállásra van szükség e két paraméter kapcsán, ám a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy meglepően sűrűn bekövetkeznek ilyen balesetek.
A kutatók az eredményeiket – hálátlan módon – nem arra használták fel, hogyan lehet a jövőben elkerülni a kellemetlen vágásokat. Éppen ellenkezőleg: igyekeznek kifejleszteni egy papírból készülő machetét, amely zöldségek, gyümölcsök, sőt húsok aprítására lesz alkalmas.
Itt látható a kutató fejtegetése a papírlapokról:
