Így lesz saját fügefád, mutatjuk a legegyszerűbb szaporítási módszert, most kell lépni

Egyértelműen az éghajlatváltozásnak tulajdonítható, hogy mára meghonosodott Magyarországon a füge. Az 1930-as években próbálták meg először elterjeszteni nálunk, az akkori kertészeti szakemberek Tihanyt vélték erre a legjobb helyszínnek, de az első magyar fügetelep hamar tönkrement. Többszöri próbálkozás után végül kiderült, hogy a mediterrán jellegű mikroklímájú területen mégis jól érzi magát a növény, például a Balaton-felvidéken, a Dél-Dunántúlon és a Budai-hegység napos lejtőin.

Az utóbbi években már az ország számos területén vált alkalmassá az egész éves időjárás a kerti füge éréséhez, akár kétszer is egy évben.

A fügefa szaporítása egyáltalán nem bonyolult művelet. A legegyszerűbb módszerhez egy erős, jól termő fára van szükség, egy átlátszó, fedeles műanyag dobozra és persze némi időre. A műanyag doboz fedelére és az aljára is lyukat kell vágni, nagyjából olyan átmérővel számolva, amilyen a szaporításra kiválasztott ág vastagsága (érdemes egy erősebb ágat vagy földből előbújó szárat választani). 

A dobozt ketté kell vágni hosszában és ráhelyezni az ágra, amit a következő hetekben körbeölelhet (fotó a műveletről). A biztonság kedvéért természetes alapnyagból készült kötözővel összefoghatjuk a két oldalt, majd a dobozt meg kell tölteni palánta- vagy virágfölddel és meglocsolni. Ősszel a fügénél beindul a növekedési szakasz, ami arra ösztönzi a “bedobozolt” ágat, hogy oldalsó gyökereket növesszen a nedves virágföldben. Hamarosan szemmel láthatóak lesznek a friss hajtások, ami a saját, gyakorlatilag klónozott fügefánk gyökérzete lesz. 

Ha már elég erősnek tűnnek a gyökerek, akkor a doboz alatt óvatosan vágjuk el az ágat és ültessük az egészet egy mérettel nagyobb cserépbe. Ilyenkor még érdemes tavaszig bent tárolni, a hazai téli hideget ugyanis nem kedveli egy ilyen fiatal fügefácska. Áprilisban azonban már kiültethetjük oda, ahová eredetileg terveztük. 

A hagyományos dugványozás helyett azért érdemes ezt a módszert követni, mert friss hajtás helyett akár egy erősebb szárral is dolgozhatunk, ami már az ültetést követő évben hozhat 1-2 termést, utána pedig gyors fejlődésnek indulhat.

A fügét legjobb frissen megenni, a tárolhatósága ugyanis legfeljebb pár nap. Ha belelendül a növény, akkor egész nagy mennyiségben kezdi ontani a gyümölcsöt a hazai kertekben is. A füge különleges és kitűnő, szénhidrátokban gazdag tápanyagforrás, amelyet a Szahara vidékén már tízezer éve ismernek és használnak, finom íze, de élettani hatásai miatt is. Kevesen tudják, de a fiatal levelek is ehetőek, ugyanúgy találhatóak benne emésztést segítő, hashajtó, lágyító, nyugtató, gyulladásgátló, méregtelenítő és köptető hatású anyagok, mint a gyümölcsben.

Forrás: Lakáskultúra