Valóban veszélyesek az emberi szervezetre a mostanában gyakori napkitörések?

Napok óta ellepik a közösségi média oldalakat a múlt pénteki sarki fényről készített szebbnél szebb amatőr fotók. A piros, rózsaszín és lila színekben pompázó égbolthoz hasonló látvány jó, ha tízévente tapasztalható Magyarországon, de a mostanában igen aktív naptevékenység miatt elvileg lesz még benne részünk.

A napkitörés, más néven napvihar, olyan jelenség, amikor a Nap felszínének általában nyugodt és egyenletes állapota hirtelen megváltozik. Ilyenkor hatalmas energia felszabadulásával járó robbanások, kitörések következnek be a Nap felszínén vagy atmoszférájában.

Ezek az események különféle formákat ölthetnek, melyeket szabad szemmel nem, de specális távcsövek segítségével megpillanthatunk. Ilyen például a koronakidobódás, naplégkör kifehéredése és a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása.

A napkitörések általában nagy mennyiségű elektromágneses sugárzást és részecskék áramlását bocsátják ki a Napból a világűrbe, ami így a Földet is eléri.

A napkitörések hatással lehetnek a Földre is.

Az erős napkitörések által kibocsátott részecskék földi mágneses viharokat és látványos sarki fény okozhatnak.

A mágneses viharok zavarhatják a műholdak működését, a GPS jelátvitelt és károsíthatják vagy zavarhatják a kommunikációs rendszereket, például a rádióadásokat és a műholdas kommunikációt. Emellett a nagyfeszültségű elektromos hálózatokra is hatással lehetnek, akár áramkimaradásokat is okozhatnak.

Milyen hatással van az emberi szervezetre a napkitörés?

A néhány nappal ezelőtti, rendkívül erős napkitörés csodás égi látványt hozott Magyarország égboltjára is. Néhányan arra panaszkodtak, hogy a mostani, de a korábbi sarki fény megjelenése előtt is fájt a fejük, fáradtabbnak érezték magukat és felerősödtek a depressziós tüneteik.

A technológiai zavar azonban rövid távon kellemetlenségeket és problémákat okozhat a mindennapi életünkben.

Más szakemberek, például a bőrgyógyászok azonban mégis megemlítenek egy kockázati tényezőt. A napkitörések alkalmával légkör bizonyítottan elveszítheti ózonrétegének 50-10%-át, ami a bőrrákos megbetegedések számának növekedéséhez vezethet.