Bárkit forint milliomossá tehet ez a fűszer, itthon is beindulhat a termesztése

Akik egy picit is otthonosabban mozognak a fűszerek világában, valószínűleg már rég rávágták, hogy ez a sáfrány, amit gyakran a fűszerek aranyának is szoktak nevezni a borsos ára miatt - ez azonban meglehetősen félrevezető.  Hiába haladja meg a sáfrány kilós ára akár a 10 millió forintot is, háztartási léptékben egész életünk során nem tudnánk annyit felhasználni.

Magyarországon jelenleg is folyik sáfránytermesztés, de csak 3 olyan termesztő van, aki régóta ezzel foglalkozik, és nagy ültetvényekkel is rendelkezik. Az ő számuk azonban hamarosan a sokszorosára emelkedhet, aminek a klímaváltozáshoz van sok köze.

Az ország teljes területe alkalmas lehet sáfránytermesztésére. Bár a növénynek vannak különféle igényei, például előnyben részesíti a laza, homokos talajt, nem tűri a pangó vizet, és -23 fok alatt elfagy, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a homokos talaj nem feltétlenül szükséges a sáfrány termesztéséhez. Sokkal fontosabb, hogy a talaj jó vízelvezetéssel rendelkezzen, gazdag legyen nitrogénben és foszforban, valamint enyhén meszes legyen.

A sáfrány nem csak az egyik legdrágább fűszer a világon, hanem a világ legrégebb termesztett fűszerei közé is tartozik, már az ókori Egyiptomban is használták. Mivel a sáfrány főleg a keleti konyhában terjedt el, sokan keleti fűszernek gondolják, pedig a hagymagumókkal szaporodó növény valójában a Kréta szigetén őshonos Crocus Cartwrightianus nemesített változata.

A száraz, forró nyarakat és a hűvös őszt kedveli, ilyenkor csapadékra is szüksége van, mivel ilyenkor hozza a lila virágait, amik a vörös bibéket rejtik. A mediterrán országokban éppen ezért válik egyre kiszámíthatatlanabbá a termesztése, míg Magyarországon egyre jobb feltételei mutatkoznak.

A sáfránytermesztés meglehetősen munkaigényes folyamat. és nem gépiesíthető, tehát a szedése kizárólag kézzel történhet meg. Ennek egyébiránt pillanatok alatt mestereivé válhatunk, ha hűen követjük Zsombor utasításait:

Az előbb már említett 3 termesztő mellett az utóbbi években megjelent 5-6 olyan gazdálkodó is, akik nagy mennyiségű hagymagubót telepítettek, ezeknek az ültetvényeknek a következő 3-4 évben már látható mennyiségű terménye lesz.

Ám nem ők az egyetlenek, a piac hirtelen nagyot nőtt, és még több család jelent meg a gazdák között, akik a lassabb ütemű bővítés mellett döntöttek. Amennyiben ezek a tendenciák így folytatódnak, 5-6 év múlva Magyarország ismét felkerülhet a sáfránytermesztők térképére, nem csak minőségben, hanem mennyiségben is, és nem lennénk meglepve, ha a közeljövőben egyre többen csatlakoznának a sáfránytermesztők szűk köréhez.

Forrás: Agrárszektor.hu - OrientGift.hu