Szenzációs hírt közölt a Magyar Nemzeti Bank, így könnyebben juthatunk lakáshoz

A lakásbérlés vagy saját ingatlan vásárlása Magyarországon a rendszerváltás óta az egyik legmeghatározóbb kérdés. A régi rendszerben felnőttek még azt láthatták, hogy az állam gondoskodott az állampolgárok lakhatásáról: mai napig rengeteg városkép meghatározói a sokemeletes panelházak, vagy községekben az úgynevezett Kádár-kockák.

A piacgazdaságra való átálláskor azonban az államnak ez a szerepe megszűnt, és bár sokan jutottak a rendszerváltáskor saját ingatlanhoz, az azóta eltelt több mint 30 év átrajzolta a tulajdonosi viszonyokat, arányaiban jóval kevesebben rendelkeznek saját ingatlannal. A 2000-es évek válságai (gondoljunk csak például a 2008-ban kezdődött világméretű recesszióra) szintén nem kedveztek a nem korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkező embereknek, ráadásul speciális magyarországi jelenségként még itt volt a svájci frank-hitel válság is.

6 baki, amitől olcsóbb kinézetű lesz a lakásod – eladásnál ügyelj rájuk!

Olvass tovább...

A helyzet mára odáig jutott, hogy a legfiatalabb generáció egy jelentős hányada úgy véli, hogy ha nem örököl lakást, szinte semmi esélyt nem lát saját ingatlan birtoklására. Ez egyébként messze nem csak magyar vagy kelet-európai jelenség, és nem csak a társadalom nem magas jövedelmű részére jellemző - nyugati országok nagyvárosaiban rengetegen élnek le egész életet albérletben, míg a tengerentúlon, az USA-ban a szociális intézmények ritkább volta miatt egyre több a lakókocsi-park; sőt, egyes nagyvárosokban (pl. San Francisco vagy Los Angeles) már sátortáborok is alakultak.

A 2008-as válság lecsengésével a bankrendszer olyan intézkezedések meghozatalára kényszerült, amivel lehetőleg képesek megakadályozni az akkori eseményekhez hasonló folyamatok elindulását. Ezek közé tartozik az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), ami az egyén jövedelméhez szabottan maximalizálja a havi hiteltörlesztő-részlet összegét.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb bejelentése szerint a jövőben az elsőlakás-vásárlóknak az eddigi 20 százalék helyett 10 százalék önerő is elég lesz a hitelfolyósításhoz.

A kisebb önerő azt eredményezi, hogy a lakás összegének még nagyobb része kerül hitelből finanszírozásra, így ez a havi törlesztőrészletőt is megemeli (de a JTM-nél magasabb összeg nem lehet - csak az élhet a 10 százalék önerő lehetőséggel, aki befér a hatályos JTM-határ alá).

Sem a bank, sem a hitelfelvevő nem köteles élni a 10 százalék önerő lehetőséggel, ha az ügyfél ilyen konstrukcióban kíván ingatlant vásárolni, azt előbb a banknak kell engedélyeznie.

Gazdasági szakemberek és banki elemzők szerint az újfajta konstrukció elsősorban a fiatal, dinamikus karrierrel rendelkező egyének számára jó hír, akik stabil jövedelemmel rendelkeznek, és biztosak benne, hogy a jövedelmük a jövőben növekedni fog, így a törlesztőrészlet fizetése nem okoz gondot. Az intézkedés bevezetésében egyes vélemények szerint az is szól, hogy a kormány némileg átalakította a családtámogatási rendszert, így szükség volt új metódusok kidolgozására.