A Hold lányának hívták a magyar nőt, aki egy egész kontinenst bebarangolt

Manapság divatos vélemény, hogy az emberiség milyen régóta patriarchisztikus berendezkedésű. Ennek ellenére azért ismerünk bőven nőket, akik nagy dolgokat vittek véghez, elég például Jean D'Arc-ra gondolni. A közelebbi múltban is voltak ilyen nők, és az egyik legkülönlegesebb történet egy magyar hölgy élettörténete.

Sass Flóra élete semmivel nem marad el a legdurvább kalandfilmek sztorijától. Gyermekkorából sok a tisztázatlan részlet, saját életrajza szerint Háromszéken született, Erdélyben, 1841-ben. Szüleit mindössze 8 éves korában elvesztette, az 1848/49-es események során román felkelők végeztek velük a kis Flóra szeme láttára. Ezután kalandos úton nevelőszülőkhöz került, az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Vidin (ma Bulgária területén található város) községben telepedtek le. 

Flórának ettől azonban nem lett könyebb az élete, rabszolgasorba került a kislány. Bár Európában ekkora már nem igazán létezett a rabszolgaság intézménye, az Oszmán Birodalomban azonban még nagyon is jelen volt, és a balkáni területeken komoly rabszolgakereskedelem folyt. Az sem számított szokatlannak, hogy nehéz sorsú szülők maguk adták el gyerekeiket, különösen a szép lányokat - egy oszmán nemes háremében ugyanis valószínűleg jóval könnyebb élet várt rájuk, mint amilyen életszínvonalat a társadalom alsóbb rétegei biztosítani tudtak gyerekeiknek.

Flóra szőke hajával, kék szemével, nyúlánk alakjával pedig különösen szép lánynak számított. Hogy pontosan miként jutott rabszolgasorsa, azt sajnálatos módon homály fedi, ám az biztos, hogy egy balkáni rasbzolgapiacon talált rá az angol lord, Sir Samuel White Baker. Kései leszármozottaik naplóinak tanulsága szerint szerelem lehetett első látásra, leszármozottaik naplója alapján Flórát maga a vidini pasa szemelte ki háreme ékkövének, előle szöktette meg Sir Baker hintón Flórát. 

Sir Baker korának igazi Indiana Jones-a volt, állandóan a világot járta, élt Ázsiában, vasútépítéssel foglalkozott, egoztikus helyeket kutatott. Így jutott el Flórával Afrikába is, ahol Nílus-utazásokba kezdtek. A kalandok során nagy hasznukra vált Flóra arab tudása (aki emellet kiválóan beszélt németül, angolul, románul és természetesen magyarul is), és sikerült is felfedezniük a Nílus forrását, amiért rangos kitüntetésben részesültek a Királyi Földrajzi Társaságtól (bár később geológusok megcáfolták ezt a felfedezést, és máshol azonosították be a Nílus forrását).

Bakert később kinevezték a nílusi körzet kormányzójává évi 10.000 fontos fizetésért, és természetesen a kiküldetésre Flóra is elkísérte. Naplója alapján sok mindent megtudhatunk itteni munkásságáról, törzsi asszonyoktól tanult varrni, ő cserébe európai higiénia szokásokra oktatta őket. Táskájában mindig lapult kötszer és brandy, orvoslástani alapokra oktatta az afrikai törzseket. A helyieket megihlette Flóra tőlük merőben eltérő külsője, szőke hajával és kék szemével lenyűgöző teremtésnek tartották. Alakját mondák is megénekelték, Hajnalcsillagként vagy Hold Lányaként hivatkoztak rá. Afrika kutatók még az 1950-es években is találtak mondákat, amikben Flóra a főszereplő. 

Sass Flóra és Sir Baker története sok modern koncepciót megcáfol a mútból - szerelemből házasodtak, Flóra egyáltalán nem élt elnyomásban, rabszolgalétből jutott el legfelsőbb társadalmi szintekig. Míg férje az adminisztratív dolgokat intézte, ő a mindennapi életben tette le kézjegyét. Kalandvágyó emberek joggal tekinthetik példaképüknek a magyar nőt.