promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Szó szerint fel tud forrni az agyvizünk? Ezért nem érdemes idegeskedni a kánikulában

Szó szerint fel tud forrni az agyvizünk? Ezért nem érdemes idegeskedni a kánikulában

Borítókép:  profimédia
Élet
Kategória fejléc
Promotions

A stressz és a meleg, nem jó kombináció. Ha már idegesek vagyunk, próbáljuk meg magunkat valahogy „lehűteni”!

Az elmúlt napok a hőségriadóval kapcsolatos előkészületekkel teltek szerkesztőségünkben. A nagy melegben létezni sem könnyű, nem hogy dolgozni. Igazi rekordokra számíthatunk, hiszen szerda éjfélig másodfokú hőségriasztást rendeltek el.

A kánikula közben a testünkben rengeteg féle reakció lezajlik, hiszen értelemszerűen próbálja magát lehűteni., mivel az emberi test 36-37 fokos testhőmérséklethez szokott – írja a CNN Health cikkében. „A leggyakoribb módja annak, hogy az agy megpróbálja lehűteni a testet, az az izzadás. A pórusok kitágulnak, a test izzad és a bőrről elpárolgó izzadság lehűti a testet” – mondta Dr. Judith Linden a Bostoni Orvostudományi Központ professzora a cikk szerint. Minél jobban emelkedik azonban a hőmérséklet, annál nehezebb a szervezetnek lépést tartania, hogy lehűtse magát. Ha ráadásul meleg és párás környezetben vagyunk, akkor hiába izzad a testünk, az nem tud olyan könnyen elpárologni.

A kánikula vagy extrém hőhullám jelentős egészségügyi következményekkel járhat. Itt van három példa:

  • Hőguta: A hosszan tartó magas hőmérséklet, a magas páratartalom és a megnövekedett napfény expozíció következtében a test hőszabályozó mechanizmusai túlterhelődhetnek. Ez a kánikulai napokon fokozott kockázatot jelent a hőguta kialakulására. A tünetek közé tartozik a magas testhőmérséklet, erős fejfájás, szédülés, zavartság, hányinger és bőrpír. 
  • Dehidratáltság: A kánikulában az emberek hajlamosak nagyobb mennyiségű folyadékot veszíteni a verejtékezés miatt. Ha nem pótolják megfelelően a folyadékot, dehidratáció alakulhat ki. A dehidratáció különböző tünetekkel járhat, beleértve a szomjúságot, a szájszárazságot, a fáradtságot, a szédülést, a zavartságot és az általános rossz közérzetet. 
  • Hőgörcs: (vagy hőgörcsroham) az egyik jellegzetes egészségügyi reakció, amely a túlzott hőmérséklet vagy hőhatás következtében jelentkezhet. Általában gyermekeknél és idősebb embereknél fordul elő gyakrabban. A hőgörcs a test izmainak görcsös összehúzódásával jár, amelyek általában a lábakban, hasban vagy karokban jelentkeznek. Tüntei között van a fájdalmas izomösszehúzódás, szédülés, tudatzavar, vagy nagyon súlyos esetben az eszméletvesztés is.

Tényleg fel tud forrni az agyvizünk?

Nem, az agyvizünk (köznyelven agyvíznek nevezett cerebrospinális folyadék) nem tud felrobbanni vagy felforrni a kánikula vagy a magas hőmérséklet hatására. Az agyvíz az agy és a gerincvelő körül található folyadék, amely fontos szerepet játszik az agy védelmében és táplálásában. A kánikula vagy a hőhatás által okozott egészségügyi problémák általában nem közvetlenül befolyásolják az agyvizet. A magas hőmérséklet inkább a test hőszabályozó rendszerét terheli meg, ami lehetővé teszi a test hőmérsékletének szabályozását.

Ám idegeskedés vagy stresszhatása alatt a testünk hőmérséklete átmenetileg emelkedhet. Ha megnő testünkben a vérnyomás, az fejfájást is okozhat és ettől érezzük úgy, mintha szó szerint "felforrna az agyvizünk".