Szó szerint fel tud forrni az agyvizünk? Ezért nem érdemes idegeskedni a kánikulában

Az elmúlt napok a hőségriadóval kapcsolatos előkészületekkel teltek szerkesztőségünkben. A nagy melegben létezni sem könnyű, nem hogy dolgozni. Igazi rekordokra számíthatunk, hiszen szerda éjfélig másodfokú hőségriasztást rendeltek el.

Baljós bejelentést tett Müller Cecília, ijesztő mi vár ránk

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kánikula közben a testünkben rengeteg féle reakció lezajlik, hiszen értelemszerűen próbálja magát lehűteni., mivel az emberi test 36-37 fokos testhőmérséklethez szokott – írja a CNN Health cikkében. „A leggyakoribb módja annak, hogy az agy megpróbálja lehűteni a testet, az az izzadás. A pórusok kitágulnak, a test izzad és a bőrről elpárolgó izzadság lehűti a testet” – mondta Dr. Judith Linden a Bostoni Orvostudományi Központ professzora a cikk szerint. Minél jobban emelkedik azonban a hőmérséklet, annál nehezebb a szervezetnek lépést tartania, hogy lehűtse magát. Ha ráadásul meleg és párás környezetben vagyunk, akkor hiába izzad a testünk, az nem tud olyan könnyen elpárologni.

Heti időjárás: a pokollal fog megküzdeni az agresszív hidegfront – nem lesz benne köszönet, ami ránk vár

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kánikula vagy extrém hőhullám jelentős egészségügyi következményekkel járhat. Itt van három példa:

• Hőguta: A hosszan tartó magas hőmérséklet, a magas páratartalom és a megnövekedett napfény expozíció következtében a test hőszabályozó mechanizmusai túlterhelődhetnek. Ez a kánikulai napokon fokozott kockázatot jelent a hőguta kialakulására. A tünetek közé tartozik a magas testhőmérséklet, erős fejfájás, szédülés, zavartság, hányinger és bőrpír. 
• Dehidratáltság: A kánikulában az emberek hajlamosak nagyobb mennyiségű folyadékot veszíteni a verejtékezés miatt. Ha nem pótolják megfelelően a folyadékot, dehidratáció alakulhat ki. A dehidratáció különböző tünetekkel járhat, beleértve a szomjúságot, a szájszárazságot, a fáradtságot, a szédülést, a zavartságot és az általános rossz közérzetet. 
• Hőgörcs: (vagy hőgörcsroham) az egyik jellegzetes egészségügyi reakció, amely a túlzott hőmérséklet vagy hőhatás következtében jelentkezhet. Általában gyermekeknél és idősebb embereknél fordul elő gyakrabban. A hőgörcs a test izmainak görcsös összehúzódásával jár, amelyek általában a lábakban, hasban vagy karokban jelentkeznek. Tüntei között van a fájdalmas izomösszehúzódás, szédülés, tudatzavar, vagy nagyon súlyos esetben az eszméletvesztés is.

Tényleg fel tud forrni az agyvizünk?

Nem, az agyvizünk (köznyelven agyvíznek nevezett cerebrospinális folyadék) nem tud felrobbanni vagy felforrni a kánikula vagy a magas hőmérséklet hatására. Az agyvíz az agy és a gerincvelő körül található folyadék, amely fontos szerepet játszik az agy védelmében és táplálásában. A kánikula vagy a hőhatás által okozott egészségügyi problémák általában nem közvetlenül befolyásolják az agyvizet. A magas hőmérséklet inkább a test hőszabályozó rendszerét terheli meg, ami lehetővé teszi a test hőmérsékletének szabályozását.

Ám idegeskedés vagy stresszhatása alatt a testünk hőmérséklete átmenetileg emelkedhet. Ha megnő testünkben a vérnyomás, az fejfájást is okozhat és ettől érezzük úgy, mintha szó szerint "felforrna az agyvizünk".