Visszatérhet a jégkorszak Európába?

Elég baljós jóslatokról számoltak be a természettudósok, ami Európa jövőjét illeti. A gyorsan olvadó antarktiszi jég drámai lassulást okoz a mélytengeri áramlatokban, és ez katasztrofális hatással lehet az éghajlatra - figyelmeztet egy új jelentés.

Az óceáni áramlatokat mozgató mélytengeri áramlások 2050-re 40%-kal csökkenhetnek - állítja egy ausztrál tudóscsoport.

Az áramlatok létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagot szállítanak a Föld körül.

Korábbi kutatások szerint az észak-atlanti áramlás lassulása Európa jóval hidegebbé válását okozhatja.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a lassulás csökkentheti az óceánok azon képességét, hogy elnyeljék a légkörből a szén-dioxidot - írja a BBC. 

A jelentés felvázolja, hogy a Föld óceáni áramlatainak hálózatát részben a hideg, sűrű sós víz lefelé irányuló mozgása hajtja az Antarktisz közelében lévő tengerfenék felé. Ahogy azonban a jégsapkából származó édesvíz elolvad, a tengervíz kevésbé sós és sűrű lesz, és a lefelé irányuló mozgás lelassul.

A tudósok szerint ezek a mélytengeri áramlatok, vagyis a "borulások" az északi és a déli féltekén évezredeken át viszonylag stabilak voltak, de a felmelegedő éghajlat most megzavarja őket.

"Modellezésünk azt mutatja, hogy ha a globális szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az antarktiszi felborulás a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassul - és olyan pályára kerül, amely az összeomlás felé tart"

- mondta a tanulmányt vezető Matthew England professzor.

"Ha az óceánoknak lenne tüdejük, akkor ez lenne az egyik"

- mondta England professzor, a sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa egy sajtótájékoztatón.

Dr. Adele Morrison, aki a jelentéshez szintén hozzájárult, kifejtette, hogy az óceáni keringés lelassulásával a felszíni víz gyorsan elérte szén-dioxid-felvevő képességét, és ezt követően nem pótolta a nagyobb mélységekből származó, szén-dioxiddal nem telített víz.

A 2018-as Atlasz-tanulmány megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint több mint 1000 éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott.

A tanulmány szerint a szállítóöv-szerű Atlanti-óceáni Meridionális Forduló Körforgás (Amoc) változásai lehűthetik az óceánt és Északnyugat-Európát, és erős hatással lehetnek a mélytengeri ökoszisztémákra.

Az Amoc leállásának szenzációhajhász ábrázolását a 2004-ben készült A holnapután című éghajlati katasztrófafilmben mutatták be.

Dr. Morrison szerint azonban a déli forgás lelassulása nagyobb hatással lenne a tengeri ökoszisztémákra és magára az Antarktiszra.

"A felfordulás felhozza a fenékre süllyedt tápanyagokat, amitől az élőlények elpusztulnak... "

- mondta a BBC-nek.

"A másik nagyobb következménye az lehet, hogy ez visszacsatolást jelenthet az Antarktisz jövőbeni olvadásának mértékére. Ez utat nyit a melegebb vizek előtt, ami fokozottabb olvadást okozhat, ami további visszacsatolást jelentene, több olvadékvizet juttatva az óceánba, és még jobban lelassítva a keringést"

- tette hozzá.

A tudósok két év alatt 35 millió számítógépes órát töltöttek el a modelljük elkészítésével, amely szerint az Antarktisz mélyvízi cirkulációja kétszer olyan gyorsan lassulhat, mint az Atlanti-óceán északi részén.

"[Ez] megdöbbentő, hogy ez ilyen gyorsan történik"

- mondta Alan Mix, az Oregoni Állami Egyetem klimatológusa, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi értékelésének társszerzője.