Tényleg vissza lehet térni a halálból? Itt van rá a magyarázat

Ebben a cikkben nem a szellemekről lesz szó, hanem nagyon is valóságos emberekről. Mert állítólag van olyan jelenség, hogy miután az orvosok megállapították valakiről, hogy meghalt, még életre kelhet.

Egy 82 éves nő azt mesélte, hogy halottnak nyilvánították egy amerikai öregek otthonában, miközben ő még életben volt, de egyre több az ilyen példa.

Régen, a matrózoknál, ha meghalt valaki, úgy tesztelték, hogy biztosan halott-e, hogy amikor a halottas vászonzsákba rakták a testét, az utolsó öltést az orrába szúrva végezték el, mert úgy gondolták ez az inger kellően fájdalmas ahhoz, hogy ha mégsem halott az illető, ettől felébredjen - írja a The Conversation.

A halál tényének megállapítása manapság szerencsére, sokkal kevésbé brutális.

Jellemző tünetek

A szív- és légzéshangok bizonyos időn át tartó hiánya, a fixált, kitágult pupillák , és az, hogy az illető nem reagál semmilyen ingerre, azt jelenti, hogy az illető elhunyt. Minden orvost megtanítanak arra, hogyan kell ezt az ellenőrzési procedúrát elvégezni, és mindenki tisztában van a kötelességeivel.

Sajnos mégis előfordult már, hogy a halál beálltát  az orvos igazolta, de a beteg utána az élet jeleit mutatta.

Egy felejthetetlen eset során az orvosi ügyeletet a következő szavakkal hívták:

"Szívmegállás. Hullaház. Ez nem vicc!"

Holott, csak annyi történt, hogy egy nő túladagolta az epilepsziára felírt barbiturátokat. Egy háziorvos látta el, aki igazolta, hogy meghalt. A hullaházba érkezéskor azonban az egyik lábát rángatózni látták. Gyötrelmes zavarban volt mindenki. És a nő utána felépült.

A halálmegállapítási eljárás nem megfelelő elvégzése magyarázza ezt a néhány olyan esetet, amikor az embereket tévesen nyilvánították halottnak. Egy felületes, szórakozott vizsgálat könnyen vezethet ahhoz, hogy nem hallják a szívhangokat, és nem veszik észre a felszínes, ritka légzéseket. Érdemes alaposnak lenni. Néhány gyógyszer azonban megnehezítheti az orvosok dolgát.

Gyógyszerek, toxinok és hideg víz és ájulás

A nyugtató gyógyszerekről úgy gondolják, hogy valamilyen módon megvédik az agyat a károsodástól, és ezt használják ki a nagyobb műtéti beavatkozások altatásakor, különösen akkor, ha egy időre le kell állítani a keringést.

Kevésbé hasznos, és riadalmat okozhat, hogy a nyugtatók túladagolása csökkenti a reakciókészséget és lecsökkenti a légzést és a keringést, ami a halál benyomását kelti, miközben megvédi az agyat a hipoxiától (oxigénhiánytól). Később, ahogy a gyógyszer kiürül a szervezetből, a személy felébredhet.

A diaszpám (márkanév Valium) és az alprazolám (márkanév Xanax) egyaránt okozott már olyan eseteket, amikor embereket tévesen halottnak nyilvánítottak. Pedig ezek a világ legnépszerűbb szerei közé tartoznak.

Bizonyos toxinok hasonló hatást fejthetnek ki. A vudu-gyakorlók állítólag porokat adtak be az áldozatoknak, hogy halottnak tűnjenek. Ezek a porok kis dózisban gömbhalból származó tetrodotoxint tartalmaztak, hogy megbénítsák az áldozatot, akit aztán feltehetően elraboltak a temetés előtt és rabszolgasorba taszítottak.

A nagyon hideg vízbe hirtelen merülés szintén a halál illúzióját keltheti, mivel lelassítja a szívverést. A sürgősségi orvoslásban régóta tanítják, hogy a vízbe fulladt beteg halála nem bizonyított, amíg fel nem melegítik. Jó neurológiai felépülésről számoltak be akár 70 percig tartó hideg vízbe merülés után is.

Az ájulás is megtévesztheti néha az igazoló orvost. Az ájulás során a vagus ideg (a test leghosszabb agyidege) aktiválódik, ami lelassítja a szívet és csökkenti a vérnyomást. Ez lehet a magyarázata egy Hondurasból jelentett nagyon szomorú esetnek. Egy terhes tinédzserről azt hitték, hogy sokk következtében halt meg, miután lövéseket hallott a szomszédságában. Egy nappal a temetése után sikoltozást hallottak a sírjában. Könnyen lehet, hogy hosszan tartó ájulás után ébredt fel.

Így, érdemes 100%-ig meggyőződni a halál tényéről, mielőtt, valóban halottnak nyilvánítanak valakit.