Titanic a levegőben: jégtömbnek repült egy utasszállító gép 10 ezer méteren
Olvass tovább...
Meglepően sokat tudunk a Grönlandról származó jéghegy történetéről.
Kereken 110 évvel ezelőtt a Titanic luxusgőzös jéghegynek ütközött az Atlanti-óceánon, és – ahhoz képest, hogy elsüllyeszthetetlennek tartották – meglepően gyorsan a víz fenekére merült.
Az 1912-ben bekövetkezett, 1500 ember halálát okozó tragédiát szinte minden oldalról, aspektusból megvizsgálták már, egyetlen dologról azonban kevesebb szó esik: magáról a „gyilkos fegyverről”, vagyis a katasztrófát okozó jéghegyről.
Mi is benne az érdekes? Elsőként az, hogy Grönlandról származott, ahol a talajt helyenként 3 kilométeres vastagságban fedi a jégtakaró. Többfelé gleccserek csúsznak a vízbe, évente csupán 6 kilométert megtéve, így szakadt le ez a nagyobb jégdarab is a sziget nyugati részén.
Olvass tovább...
A Titanic vesztét okozó példány már 3 éve hánykolódott az óceánban, és alighanem csupán hetei lehettek hátra, hogy elsüllyedjen, felolvadjon a vízben. A megszületésekor 3 kilométer széles és 30 méter magas volt, de 1912-re már sokkal kisebbre zsugorodott.
Azonban így is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a cherbourgi (franciaországi), majd queenstowni (írországi) megállással New York felé kanyarodó gőzhajót megtorpedózza. Annak idején úgy hitték, hogy a sziklakeménységűre fagyott, tömörödött jéghegyek csak a fahajókra veszélyesek, az acélszerkezetűeknek nem árthatnak.
Olvass tovább...
Mindez azonban csak feltételezés volt, nem állt mögötte gyakorlati tapasztalat. Azt a Titanic tragédiája szolgáltatta, de utána a vízügyi szakemberek nem is hibáztak többet, a felállított jéghegyfigyelő rendszer segítségével elérték, hogy a luxusgőzös elsüllyedése óta nem okoztak súlyos baleset a jéghegyek.
A Titanic áldozatait mindez persze nem hozta vissza. Az elsüllyeszthetetlennek vélt hajó 50 km/h sebességgel csapódott az óceán fenekébe, mégpedig 4 kilométeres mélységben, ezért egészen 1985-ig még a roncsok pontos helyét sem ismertük.
Ha az irányítók jól határozták volna meg a hajótörés helyét (de ebben mintegy 24 kilométert tévedtek), és ha a Titanic nem hajszolta volna a híres kék szalag megszerzését (ez járt a leggyorsabb transzatlanti járatnak), akkor a történet aligha ért volna ilyen balszerencsés véget.
Fotó: Profimedia / A Titanic elsüllyedését okozó jéghegy fotója