Magyarországon is biogázt fognak termelni az élelmiszerhulladékból?

Komoly környezetvédelmi és pozitív gazdasági hatásai is lehetnek az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésének – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség, akik egy nemrég közzétett cikkükben rámutatnak, hogy egyes európai városok milyen követendő lépéseket tettek a probléma megoldására, amik hazánkban is átvehetőek lennének. A gyermekek egészséges étkeztetésétől a biogáz termelésig széles a spektrum.

Hogy teheti jobbá a világot egy település? Milyen lehetősége van egy-egy város vezetőségének arra, hogy csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét?

A Humusz Szövetség szakemberei által összefoglalt tanulmány rámutat, hogy Európában az élelmiszer-ellátó rendszer pazarló és a túltermelésre épül. Az élelmiszer-ellátási rendszereknek a körforgásos gazdaság irányába kell elmozdulniuk. Ebben pedig a településeknek nagy szerepük lehet, hiszen – egyedi helyzetükből adódóan – képesek segíteni a fenntartható helyi élelmiszerrendszerre való átállást, ezzel minimalizálva az élelmiszerhulladék mennyiségét.

„Ezek a célkitűzések csak úgy valósulhatnak meg, ha a városi és vidéki települések együttműködnek a […] termelői közösségekkel és élelmiszertermelőkkel”

^{(Fotó: Humusz Szövetség)}

Házhoz menő gyűjtés, szociális újraelosztás

Mi kell ahhoz, hogy a települések hatékonyan léphessenek fel az élelmiszerhulladék csökkentéséért? A válasz: stratégia. Vegyünk három példát! Párizs vezetésének terve, hogy 2025-re 50 százalékkal csökkentik az élelmiszerhulladék mennyiségét. Azért, hogy a célt elérjék, a termelőktől kezdve a kiskereskedőkön át egészen az iskolákig mindenkit bevonnak a rendszerbe. 

Az elkülönített szerves hulladék házhoz menő gyűjtése, az új, nyilvánosan hozzáférhető gyűjtőkonténer, a több mint félezer komposztálóhely létesítése és az újrafeldolgozható hulladék befogadási kapacitásának növelése mind-mind a stratégia fontos része; ahogy a még emberi élelmiszerként felhasználható ételek szociális jellegű újraelosztása is. 

Milánó biogázhoz is jut az élelmiszerhulladék gyűjtéséből

A Humusz Szövetség részletesen foglalkozott Milánó példájával is, ahol 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszerhulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130.000 tonna élelmiszerhulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt. Érdekes adalék, hogy a program hatására a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6%-ot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50%-os újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény.

Piacok és városi kertek

Porto esetében más a helyzet: kisebb város, eltérő városszerkezettel. Így a portugál város számára a városi és városkörnyéki mezőgazdaság támogatása a kiemelt szempont. A stratégia legfontosabb elemeit az önkéntesek által megmunkált városi zöldségeskertek és a városi piacok jelentik.

Emellett a város igyekszik az éttermek és étkezdék gyakorlatában elterjeszteni a rugalmas ételadagok elvét, hogy minél kevesebb felesleg maradjon.

Helyi bioélelmiszereket az iskolások tányérjára!

A Humusz Szövetség által összefoglalt tanulmány érdekes példája a 10 ezer lakosú Mouans-Sartoux. A francia város az iskolai étkeztetés átalakítására fektette a hangsúlyt. A helyi iskolák étkezdéit egy ökológiai gazdaság segítségével bioélelmiszerrel látják el. Az eredmény: 2021-re már az iskolákban elfogyasztott ételek 70 százaléka helyi termelésből származott és 100 százalékban bioélelmiszerekből állt.

A siker kulcsa tehát egyértelmű: az akarat mellett stratégiára, tájékoztatásra és a tudatosság növelésére van szükség - írja a Humusz Szövetség.