Valami rohad a brit monarchiában – Vilmos most elkeseredett kísérletet tesz a megmentésére

Diadalmenetnek szánta Vilmos herceg és felesége, Katalin a márciusi karibi körutat, amely végül a lehető legrosszabbul sült el számukra. Jamaicán például kifejezetten „bunkón” fogadták őket, szemükre hányva a brit királyi udvar mértéktelen költekezését, illetve a térség fejlődését hosszú időre visszavető rabszolgatartás intézményét.

A Brit Birodalom egyfajta maradványaként 1948-ban jött létre a Nemzetközösség, amely 54 szuverén államot foglal magában, ám ezek mind elismerik II. Erzsébet királynőt a szabad társulás fejeként. Az utóbbi években azonban megindult a mozgolódás a Nemzetközösségen belül, Barbados például tavaly novemberben elszakadt a brit koronától és köztársasággá vált.

Vilmost alighanem megdöbbentették a karibi események, amelyek fölött azóta sem tudott napirendre térni. Azt állítja, hogy rengeteget tanult az ottani körútból, most már látja, hogy az ősei által a múltban elkövetett bűnökért őt magát is felelősnek tartják a hajdani birodalomban élők.

Ezek közé tartozik a 2018-ban kipattant Windrush-botrány is, amely az ötvenes-hatvanas években Nagy-Britanniába érkezett karibi vendégmunkások utódait hozta igen kínos helyzetbe. Sokaknak ugyanis deportálásról szóló levelet küldött a kormány, azt sugallva, hogy nem tartják őket teljes jogú állampolgároknak.

„Sajnálatos, hogy a Windrush-generáció tagjai rasszizmus áldozataivá váltak, amikor ide érkeztek, és a hátrányos megkülönböztetés mind a mai napig ismerős érzés a fekete férfiak és nők számára Nagy-Britanniában”

– foglalt állást a 40 éves herceg (és jövendőbeli király) az üldözöttek mellett egy londoni beszédében a napokban. Úgy tűnik, hogy Vilmos komolyan gondolja, miszerint hatalomra kerülve megreformálja és modernizálja birodalmuk megmaradt részét, hogy abban minden állampolgárnak jó legyen élnie. Kérdés, hogy Károly – aki süketnek mutatkozik az ilyen témák iránt – eljövendő egy-két évtizedes uralkodását túléli-e a monarchia.