A finnek szépséges miniszterelnöke alaposan felbosszantotta Putyint – már indul is az oroszok félelmetes ellenlépése

A hónapok óta zajló orosz-ukrán háború egyik fontos következtetése, hogy a Vlagyimir Putyin vezette nagyhatalom szomszédságában egyik állam sem érezheti biztonságban magát. Az eddig semleges státuszú finnek és svédek ezért komoly lépésre szánták el magukat.

Mindkét ország kinyilvánította ugyanis, hogy csatlakozni kívánnak a NATO-hoz, vagyis az USA vezette katonai szövetséghez. Ennek persze Oroszország nem örül, és máris válaszlépésekkel fenyegette meg a két skandináv államot, akik ütőképes hadseregekkel rendelkeznek, így a tettük korántsem csak szimbolikus.

A dühös Putyin azt ígérte, hogy nukleáris töltetekkel is felszerelhető rakétákat telepít a finn határra, mert a tervezett NATO-bővítést egyértelműen Oroszország-ellenes megmozdulásként értékeli.

A csatlakozás kérelmezését előbb Sanna Marin finn miniszterelnök jelentette be (vezérképünkön), majd egy nappal később svéd kollégája, Magdalena Andersson is hasonlóan nyilatkozott. Utóbbi kiemelte, hogy Svédország a napóleoni korszak óta törekedett a semlegességre, ám most veszélyeztetve érzi területi épségét.

Az oroszok sem késlekedtek, hanem rögtön átcsoportosítottak a finn határra néhány Iszkander ballisztikus rakétát. Ez egy mobil rendszer része, vagyis speciális szállítójárműről indítható, így bármikor bárhová könnyen áthelyezhető. A lépés kétségkívül barátságtalan, hiszen az Iszkanderek 400–500 kilométeres hatótávolságúak, és képesek a röppályájuk módosítására is.

Az orosz rakéták most a Finnországtól 38 kilométerre (illetve a főváros Helsinkitől 220 kilométerre) lévő Viborg városában nézik fenyegetőn a skandináv államot. Négyszer olyan pusztító atomtöltettel szerelhetők fel, mint a bomba, amit a második világháborúban a japán Hirosimára dobtak le.