Az ukránok szétcsapták a Wagner-csoportot is, ezrével estek el az oroszok fizetett zsoldosai
Olvass tovább...
Az orosz elnök nem akarja átengedni a nyugatnak a skandináv államokat.
A finnek és az oroszok között nincs felhőtlen barátság, és ez elsősorban a második világháború történései miatt van így. Finnországnak 1939/40-ben hasonló agresszióval kellett szembenéznie, mint most az ukránoknak, hiszen a Szovjetunió a téli háborúban a kis szomszédja ellen fordult, és pár hónap alatt megtörte azt.
Mindennek következményeként a finneknek 1947/48-ban jelentős kiterjedésű területeket kellett átadniuk a Szovjetuniónak, ráadásul 300 millió dollárnyi jóvátétel kifizetésére kötelezték őket, nem csoda tehát, hogy azóta is „fújnak” az egykori kommunista államra.
Északi nyelvrokonaink az első adandó alkalommal, 1995-ben beléptek az Európai Unióba, most pedig tovább akarnak lazítani az orosz szorításon, ezért kérelmezik felvételüket a NATO-ba.
Olvass tovább...
Ezt természetesen Putyin elnök nem nézi jó szemmel, aki arra törekszik, hogy Oroszországot semleges státuszú államok vegyék körül. Emiatt már több alkalommal megfenyegette a finneket, illetve a szintén a nyugati katonai szövetség után ácsingózó svédeket, hogy eltántorítsa őket a csatlakozástól.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Svédországban a polgárok 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, míg Finnországban mostanában kezdődnek erről a komolyabb megbeszélések. Nincs könnyű helyzetben Sanna Marin miniszterelnök, akinek most nagyon bölcsen és körültekintően kell lavíroznia a különféle nagyhatalmi érdekek között.
A fekete hajú, 36 éves szépség 2019 decembere óta irányítja az aprócska skandináv államot. Ő a legfiatalabb személy, aki valaha betöltötte ezt a posztot a finn történelemben. A szociáldemokrata politikus előbb a közlekedési és kommunikációs tárcát kapta meg, de aztán Antti Rinne miniszterelnök helyébe léphetett, aki rosszul kezelte a postai dolgozók sztrájkját, és ezért megvonták tőle a bizalmat.
Sanna Marin a napokban újabb fenyegetést kapott az orosz külügyminisztérium szóvivőjén, Maria Zakharován keresztül, miszerint „tudják, hova fog vezetni”, ha országa feladja több évtizedes semlegességét. Ennek ellenére a finnek erősen bíznak abban, hogy már pár héten belül megvalósulhat a NATO-csatlakozásuk.
„Korábban ellene voltam a NATO-tagságnak, de a mostani helyzetben inkább támogatnám. A csatlakozás bizonyos fokú biztonságot adna nekünk”
– mondta el a Daily Mail című lapnak egy 24 éves finn lány, Sofia Lindblom, akinek a véleményét alighanem sok millió honfitársa osztja. NATO-tagként a többi 30 észak-amerikai és európai ország katonai védelme alatt állnának, kevésbé fenyegetné őket az orosz agresszió.
Olvass tovább...