90 millió áldozat néhány óra alatt – az oroszok háromnegyede támogatná a taktikai atomfegyverek bevetését?

Két hónapja zajlik az orosz-ukrán háború, és a totálisnak szánt invázió időközben beszűkült, most már javarészt Ukrajna déli és keleti részén folynak a harcok. Mindez óriási kudarcot jelent Putyin elnök számára, és az orosz vezető már csak ezért sem fogja leállítani a csapatait addig, amíg legalább egy részgyőzelmet ki nem csikarnak.

Nem lesz könnyű feladat, hiszen a háborúban demoralizálódott, rengeteg kudarcot elkönyvelő katonasággal kellene felülkerekednie a hazájukat elszántan védő ukránokkal. A nyugati hatalmak ráadásul éppen a napokban tárgyaltak arról, hogyan tudnák folyamatosan biztosítani Ukrajna fegyverellátását, hogy a Donyec-medence és környéke is megtartható legyen számukra.

Éppen ezért jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy a NATO gyakorlatilag már háborúban áll Oroszországgal.

A nyugati katonai szövetség mindezt nem így látja, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint kontroll alatt tartják az eseményeket, mert el akarják kerülni a nukleáris háborút, hiszen azt egyik fél sem nyerheti meg.

Ennek ellenére Oroszország egyre gyakrabban fenyegetőzik a taktikai atomfegyverek bevetésével. A Denník N című szlovák híroldal komolyan vette ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását, és alaposan körbejárta a lehetséges következményeket.

A lap szerint jelenleg nagyjából 12 700 atomtöltet található világszerte, és ezek mintegy 90 százalékát Oroszország és az USA birtokolja. A Princetoni Egyetem szimulációja alapján egy nukleáris konfliktus néhány óra leforgása alatt több mint 90 millió áldozatot és sebesültet követelne.

Természetesen szennyeződne a talaj, a légkör, valamint a víz is, vagyis az atomfegyverek bevetése az egész természeti környezetre hatással lenne. A légkörbe kerülő, óriási mennyiségű részecskék miatt durva klímaváltozás következne be. A modellezés szerint az északi félgömbön két nyár alatt akár 20 fokkal is csökkenne a hőmérséklet.

Mindezt mérlegelve Vladimír Bednár szlovák katonai elemző is úgy véli, hogy rendkívül valószínűtlen, miszerint Oroszország atomfegyvert vetne be. Mások szerint ennek az esélye nagyobb, mint egy éve, de továbbra is elenyésző.

Putyin elnök a látszat ellenére a józan politizálás híve, az atomfegyverek emlegetésével inkább csak nyomást kíván gyakorolni a vele szemben állókra. Egy márciusi közvélemény-kutatás szerint az oroszok 75 százaléka különböző mértékben támogatja az atomfegyverek Moszkva részéről történő bevetését, de ez alighanem jelentős csúsztatás.

Oroszországban egyébként 4500 nukleáris töltetből 1900 minősül taktikai atomfegyvernek – Putyin és más magas rangú vezetők általában az utóbbival szokták riogatni a világ közvéleményét. A taktikai atomfegyverek kisebb hatótávolsággal, kisebb pusztító erővel rendelkeznek, mint a stratégiai nukleáris fegyverek, vagyis nem tudnák elhozni a „világvégét”, de több tízmillió emberéletet lennének képesek kioltani.