Eltévedt a túrázó, de nem válaszolt a segítő telefonhívásra, mert nem ismerte a számot

Ha valaki túrázás közben eltűnik, és a hozzátartozói, társai bejelentik ezt a hatóságoknál, akkor a szokásos protokoll szerint első körben megpróbálják valamilyen módon (például telefonon) felvenni vele a kapcsolatot.

Ha ez sikertelen, akkor nagy erőkkel megkezdik az utána való kutatást, abban reménykedve, hogy a pórul járt túrázót addig nem falja fel egy vadállat, nem fagy halálra az éjszakai hidegben, illetve nem szárad ki a szomjúságtól.

Így tettek azzal a coloradói férfival is, aki a közelmúltban 24 órára eltűnt mindenki szeme elől. Mint később elmondta, letért az ösvényről, mert magával ragadta a táj szépsége, és később már képtelen volt visszatalálni az útra.

A telefonja viszont működőképes maradt, sőt mi több, a hatóságok többször is megcsörgették, hátha a nyomára akadnak. De a férfi egyszer sem vette fel, mert a készüléke

ismeretlen hívót jelzett.

A nyilvánvalóan lökött túrázó reggel 9 órakor indult útnak, de estére sem tért vissza. Mivel képtelenek voltak felvenni vele a kapcsolatot, egy öttagú mentőcsapat eredt a nyomába, és a szerencsétlenek reggelig keresték a férfit, természetesen sikertelenül.

Végül a helyzet úgy oldódott meg, hogy az eltűnt személy valahogyan visszatalált a szálláshelyére, és ekkor a kutatást lefújták. Mint kiderült, a férfi a sötétben rátalált egy ösvényre, de az nem a helyes irányba vezette, ezért tartott sokáig az előkerülése.

„Ha késni kezdenek az eredeti útitervükhöz képest, esetleg el is tévednek, és ekkor ismeretlen számról kapnak telefonhívást, akkor legyenek szívesek, vegyék fel azt”

– adott egy megszívlelendő tanácsot minden túrázónak a coloradói férfi mentésébe belebukott mentőcsapat.