Öt sokkoló gyerekrablás története, amelyek szökéssel vagy hazatéréssel végződtek

Egy emberrablás nemcsak az áldozat számára jelent borzalmas megpróbáltatást, hanem a családtagok számára is, akik nem tudják, viszontláthatják-e valaha is eltűnt szeretteiket. Ha ráadásul egy gyermek eltűnéséről van szó, az talán még nagyobb tragédiát jelent. 

Csak az Egyesült Államokban körülbelül 70 gyereket rabolnak el naponta, és évente mintegy 800 000 eltűnt személyt jelentenek. 

Magyarországon évente körülbelül 20–25 ezer személy eltűnését jelentik be, nagyrészük 18 év alatti. Közülük sokszázan sosem kerülnek elő. Azok közül pedig, akik előkerülnek, néhányan hátborzongató eseményekről számolnak be.

Az alábbiakban öt olyan sokkoló gyermekrablási esetet mutatunk be szerte a világból, amelyek szökéssel vagy hazatéréssel végződtek.

Natascha Kampusch

^{Natascha Kampusch 10 éves korában, amikor az elrablása történt, valamint az elrabló, Wolfgang Přiklopil. Forrás: bz-berlin.de}

Európában talán az egyik legismertebb eset az osztrák Natascha Kampusch története, amely 2006-ban – a lány szökését követően – bombaként robbant a médiában. Az ügy az egész világot sokkolta, a sajtóban időnként még napjainkban is újra és újra terítékre kerül, mint az egyik legborzasztóbb gyermekrablási eset és leghihetetlenebb szökés története. 

Natascha 10 évesen, 1998. március 2-án tűnt el Bécsben. Reggel még elköszönt az otthoniaktól, majd elindult az iskolába, ahova azonban sosem érkezett meg. Aznap egy fiatal, 12 éves szemtanú látta utoljára a lányt, aki arról számolt be, hogy látta, amint két férfi berángatta egy fehér kisbuszba Nataschát, majd elhajtottak vele (érdekes azonban, hogy Kampusch későbbi visszaemlékezéseiben csak egy férfit idéz konkrétan az elrablás kapcsán). 

Mint köztudomású, Natascha (egyik?) elrablója és későbbi fogvatartója egy Wolfgang Přiklopil nevű férfi volt, aki egy Bécstől körülbelül fél órányi autóútra fekvő kisvárosban élt, Gänserndorf közelében. A lány eltűnésének bejelentése után a rendőrség hatalmas erőkkel kezdett nyomozni a szemtanú által leírt gépjármű után – összesen 776 autó tulajdonosát hallgatták ki, beleértve az emberrabló Přiklopilt is, aki azonban olyan alibivel állt elő a nyomozók számára, amely eloszlatta a rá irányuló gyanút.

A nyomozást nehezítette, hogy a lány családjával kapcsolatban időközben komoly vádak merültek fel: rendezetlen, zavaros családi viszonyok uralkodtak a Kampusch családban, ahol az anya gyakran magára hagyta a gyereket, a szomszédok elmondása szerint pedig mindennapos volt a testi fenyítés és a lelki terror. Ennek fényében sokan úgy vélték, hogy a kislány eltűnéshez az édesanyának is köze lehetett, ez a vélekedés pedig csak bonyolította a nyomozást. 

Natascha több mint nyolc évig raboskodott a Přiklopil garázsa alatt berendezett, mindössze 5 négyzetméteres pincében, amelynek bejáratát egy szekrény mögött rejtették el. A helyiség ablaktalan és hangszigetelt volt, az ajtót betonból és acélból építették – ezek a gondosan előkészített részletek pedig mind arra utalnak, hogy a férfi komolyan készült a bűncselekményre. Nataschának tehát esélye sem volt jelezni a külvilágnak. 

Fogsága alatt a férfi házimunkára (főzésre és takarításra) kényszerítette őt, valamint szexuálisan is zaklatta. Emellett – hogy egy esetleges szökési kísérlet lehetősége fel se merülhessen – Přiklopil rendszeressé tette a lány testi bántalmazását. Gondosan ügyelt rá, hogy Natascha mindvégig gyenge fizikai állapotban legyen (a nyolc évnyi fogság alatt mindösszesen 3 kilogrammot hízott). 

Fogságának első hat hónapjában Kampusch egyetlen pillanatra sem hagyhatta el a kamrát. Ám ahogy teltek az évek, Přiklopil bizalmatlansága enyhülni kezdett. Erről tanúskodik, hogy idővel már a nappaliba és a kertbe is felengedte Nataschát.

A lánynak végül 2006 augusztus 23-án sikerült megszöknie. Épp Přiklopil autóját porszívózta a kertben, amikor megcsörrent a férfi telefonja, aki a porszívó zaja miatt arrébb vonult telefonálni. Natascha ekkor a porszívót bekapcsolva hagyva elrohant. Végül egy hetvenegy éves nő segített neki kihívni a rendőrséget, akik a neve alapján azonnal azonosítani tudták az eltűnt lányt. 

Jaycee Dugard

^{Jaycee Dugard 11 évesen, néhány hónappal az elrablása előtt}

Az Egyesült Államokban is történtek hasonlóan sokkoló esetek. Az egyik legnagyobb port kavart ügy az akkor 11 éves Jaycee Dugard elrablása volt 1991-ben, Kaliforniában. Dugardot Kampusch-hoz hasonlóan iskolába menet kapták el elrablói – Phillip és Nancy Garrido. 

A házaspár a hátsó udvarukban, egy fészerben tartotta fogva a lányt, akit hosszú évekig szexuálisan és más módokon is bántalmaztak. A 18 évig tartó erőszakos viszonyból végül két lány is született: Angel és Starlit. 

Jaycee Dugardnak és lányainak egyébként csodával határos módon sikerült megszabadulniuk Garridoéktól: 2009. augusztus 26-án a kaliforniai Berkeley Egyetem kampuszán dolgozó női őröknek gyanús lett Garrido, aki egy kusza, vallási vetületű esemény megtartására próbált engedélyt kérni az egyetemtől. Noha Dugard Alissa néven mutatkozott be, az igazságot végül Garrido tárta fel a kihallgatás alatt. 

A házaspár mindkét tagját életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre ítélték. 

Elizabeth Smart

^{Elisabeth Smart elrablása idején majd hazatérése után. Középen az egyik elrabló. Forrás: dailymail.co.uk}

2002-ben egy hasonló eset történt Utah államban. A 14 éves Elizabeth Smartot Salt Lake City-i otthonából rabolta el egy Brian David Mitchell nevű férfi, aki alkalmi munkákat látott el a család háza táján (gereblyézett, tetőt javított és így tovább).

Az emberrablásban felesége, Wanda Barzee, és egy harmadik férfi segítette Mitchellt, aki az erdőbe hurcolta a lányt, mindössze három mérföldre Elizabeth otthonától. 

Smartot egy sátorban tartották fogva kilenc hónapon keresztül, állandó szexuális erőszaknak kitéve. Ez idő alatt a hatóságok körözést indítottak Mitchellék ellen. A rendőrséget Elizabeth testvére, Mary Katherine vezette nyomra, aki jelen volt testvére elrablásakor, és később hang alapján azonosította a tettest. Azért hang alapján, mert Mitchell egy általa alapított mormon szekta prófétájának vallotta magát, feleségével legtöbbször parókát és fátylat viseltek, amiket vallási okokra hivatkozva nem voltak hajlandóak levenni a kihallgatáskor. 

A házaspárt 2003 márciusában tartóztatták le, Mitchellt életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre ítélték, míg Barzee 15 évet kapott. 

Elizabeth történetéről 2003-ban film is készült Elrabolva: Az Elizabeth Smart sztori címen.

Kamiyah Mobley

^{Gloria Williams és Kamiyah Mobley. Forrás: abcnews4.com}

Kamiyah Mobley-t közvetlenül a születése után, alvó édesanyja mellől rabolták el egy floridai kórház szülészeti osztályáról, 1998-ban. Elrablója egy Gloria Williams nevű nő volt, aki nővérnek öltözve táskájában csempészte ki az újszülött csecsemőt.

Ezt követően az asszony meghamisított minden szükséges dokumentumot, amelyek segítségével új identitást tudott létrehozni a gyermek számára, Alexis Manigo néven. 18 évig saját lányaként nevelte Kamiyah-t férjével és két másik, biológiailag is saját gyermekével.

A csavar a történetben az, hogy Mobley voltaképpen 16 éves korában már tudta az igazat a származásáról. Amikor Mobley 16 éves volt ugyanis, munkát akart vállalni, minek következtében Williams kénytelen volt bevallani neki, miért nincs érvényes születési anyakönyvi kivonata és társadalombiztosítási kártyája.

A titok 2017-ben került napvilágra a nagy nyilvánosság számára is, amikor egy gyermekvédelmi szervezet segítségével a nyomozók rátaláltak az amerikai lányra a dél-karolinai Walterboróban. Egy egyszerű DNS-teszt alátámasztotta a gyanút, így az 51 éves Williams ellen emberrablás miatt vádat emeltek, és 2018 júniusában 18 év börtönre ítélték.

Mobley azonban továbbra is anyjának hívja elrablóját, akivel azóta is tartja a kapcsolatot, és a tőle kapott névtől sem vált meg teljesen.

Steven Stayner és Timothy White

^{Steven Stayner és Timothy White. Forrás: historycollection.com}

Stayner 7 éves korában, 1972. december 4-én tűnt el, Kaliforniában.

Elrablója Kenneth Parnell volt, aki különösen aljas módon környékezte meg a gyermeket: meggyőzte a kisfiút arról, hogy a szülei nem engedhetik meg maguknak többé a neveltetését, ő azonban örökbe fogadhatja, ha beszáll az autójába. Ettől kezdve a gyermek neve „Dennis” volt, és Parnell „fiaként”élt hét évig, amely idő alatt a férfi többször is szexuálisan bántalmazta őt.

Amikor azonban Stayner elkezdte elérni a pubertást, Parnell szexuális érdeklődése lankadni kezdett iránta, így úgy döntött, hogy elrabol egy újabb, fiatalabb kisfiút. Így került a férfi karmai közé 1980. február 14-én a 6 éves Timothy White is. 

Stayner ekkor úgy döntött, hogy nem hagyja, hogy Timothy-nak ugyanazokon a megpróbáltatásokon kelljen keresztülmennie, amin neki, így együttesen szökést terveztek.

Stayner megvárta, amíg Parnellnek éjszakai műszakban kellett dolgoznia, majd Timothy-t a hátán cipelve kiszöktek a házból, és lestoppoltak egy autót. Így jutottak el a kaliforniai Ukiah városába, ahol egyenesen a helyi rendőrséghez fordultak.

Másnap reggelre virradóra Parnellt letartóztatták. Parnell felháborító módon csak 7 év börtönt kapott az emberrablásokért, amiből összesen 5 évet töltött le 1985-ben történő feltételes szabadlábra helyezéséig. A szexuális bűncselekmények miatt nem helyezték vád alá, mivel állítólag Stayner nem erősítette meg a vádakat. Azonban könnyen lehet, hogy az akkori törvényhozási és kihallgatási szokások is sokat nyomtak a latban az enyhe ítélet kiszabásakor. 

Parnellt egyébként 2003-ban ismét letartóztatták, amikor megpróbált egy családtól megvásárolni egy 4 éves kisfiút. Ezt követően életfogytiglanra ítélték, végül 2008-ban a börtönben halt meg.