Sokkoló hírek Moszkvából: Ukrajna három másik országot is megtámadhatott
Egy teljesen újszerű, eddig nem látott narratívával állt elő az orosz-ukrán háború kapcsán a Kreml sajtótitkára. Dmitrij Peszkov az ukrán erők fekete-tengeri katonai akcióit értékelve olyan súlyos vádakat fogalmazott meg, amelyek szerint Kijev katonai lépései már messze túlmutatnak az orosz-ukrán frontvonalakon, és közvetlenül veszélyeztetnek több harmadik országból származó geopolitikai szereplőt is – számolt meg a Gazeta nyomán a nemzetközi sajtó.
A háború kirobbanása óta a tengeri hadviselés és a kritikus energetikai infrastruktúra elleni csapások a konfliktus egyik legfeszültebb sávjává váltak. Miközben a szárazföldön a keleti és déli frontok mentén zajlanak a súlyos harcok, a Fekete-tengeren és a stratégiai vezetékek mentén vívott összecsapások egyre inkább nemzetközi dimenziót kapnak. Ebben a feszült légkörben Peszkov most azzal vádolta meg az orosz propaganda által rendszeresen „kijevi rezsimnek” nevezett ukrán vezetést, hogy akcióikkal Németországot, Iránt és Kazahsztánt is megtámadták.
A Kreml szóvivője szokatlan levezetéssel próbálta megindokolni, miért tekinthetők ezek a lépések harmadik államok elleni agressziónak.
„Korábban a kijevi rezsim megtámadta a Németországi Szövetségi Köztársaságot, felrobbantva egy kritikus fontosságú energetikai infrastrukturális létesítményt. Most Iránt támadta meg, egy iráni hajót csapással”
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, utalva a korábbi gázvezeték-robbanásokra, valamint a tengeri szállítmányozást érintő legújabb csapásokra.
200 nőt végzett ki és csonkított meg az orosz szörnyeteg, most Ukrajnában folytatná a vérengzést
Olvass tovább...
Kaszpi vezetékek és a „casus belli” kérdése
A moszkvai tisztségviselő érvelése szerint Kijev akciói Kazahsztánt is közvetlenül érték. Ennek oka, hogy a kazah fél az egyik meghatározó tulajdonosa a Kaszpi-tengeri Gázvezeték Konzorciumnak (CPC), így az ottani infrastruktúrát vagy szállítmányokat ért fenyegetések az ő gazdasági érdekeiket is sújtják. Peszkov felidézte, hogy a klasszikus nemzetközi jog és a történelem alapján az ilyen jellegű katonai akciókat korábban egyértelműen „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekintették volna a felek.
A szóvivő kiemelte, hogy a helyzetre Teherán reagált a leghatározottabban, megvádolva az ukránokat azzal, hogy szándékosan igyekeznek szélesíteni és regionális szintűvé tenni a fegyveres konfliktust.
.jpg?crop=1592%2C742%2C7%2C133&width=386)
4 év a háború poklában: a férfi arca úgy néz ki, mintha 30 évet öregedett volna - fotó
Olvass tovább...
Amiről a Kreml hallgat: az érem másik oldala
A megfogalmazott vádak ugyanakkor számos megválaszolatlan kérdést hagynak maguk után. Peszkov ugyanis mélyen hallgatott arról a tényről, hogy az orosz erők által az ukrán kikötők és tengeri folyosók ellen intézett folyamatos támadások során számtalan, harmadik országból származó, idegen zászló alatt közlekedő teherhajó vált találat áldozatává. Ha a Kreml logikáját vetítjük le ezekre az esetekre, felmerül a kérdés, hogy Oroszország hány független állam ellen követtet el hasonló jogi értelemben vett agressziót a háború kezdete óta.
