Már működhet Kína új szeme, mindössze 160 kilométerre Amerikától

A Havannától délre fekvő katonai területet régóta kapcsolatba hozzák a kínai hírszerzéssel. A Center for Strategic and International Studies kutatói szerint az ottani antennamezőt két év alatt teljesen átépítették: a korábbi, egyenes vonalú elrendezés helyére egy jóval nagyobb teljesítményű, kör alakú rendszer került.

A külső gyűrűben 19, a belsőben 13 antenna áll. Ez a legnagyobb ilyen berendezés, amit a kutatók eddig Kubában azonosítottak.

Az úgynevezett CDAA-rendszer nagyfrekvenciás rádiójelek befogására és bemérésére szolgál

Képes meghatározni, honnan érkezik egy adás, milyen irányban mozog a forrása, és mikor szaporodik meg hirtelen a kommunikáció egy adott területen. Ez katonai szempontból akkor is értékes, ha az üzenetek titkosítottak. Egy hadihajó, repülőgép vagy katonai egység helyzetéről maga a rádióforgalom is sokat elárulhat. Ha egy támaszponton a megszokottnál több jel indul útnak, abból következtetni lehet egy hadgyakorlatra, átcsoportosításra vagy készülő műveletre. A mondatok tartalma rejtve maradhat, a készülődés kevésbé. Bejucal ehhez nehezen kifogásolható helyen fekszik. Florida területén működik az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának és Déli Parancsnokságának központja, a partvidéken pedig haditengerészeti bázisok, katonai repülőterek és tengeralattjárókhoz kapcsolódó létesítmények sorakoznak.

A kubai rendsze Cape Canaveral és a Kennedy Űrközpont felől érkező jeleket is figyelheti. Azaz Peking nemcsak az amerikai hadsereg mozgásáról gyűjthet adatokat onnan, hanem rakétaindításokat, műholdas kapcsolatokat és az amerikai űrprogram egyes műveleteit is követheti.

Guantánamo közelében is elkezdtek építeni egy hasonló rendszert

A CSIS 2024-ben négy olyan kubai helyszínt azonosított, ami alkalmas lehet elektronikus hírszerzésre. Közéjük tartozik az El Salao mellett megkezdett beruházás is, mintegy 70 kilométerre az Egyesült Államok guantánamói haditengerészeti támaszpontjától. Ott 2021-ben indult meg az építkezés, de azóta szinte megállt. A 2026 májusában készült felvételeken még nem láthatók antennák, az előkészített terület egy részét már benőtte a növényzet is. Egy újonnan áthelyezett bekötőút ugyanakkor ara utal, hogy a kubaiak még nem mondtak le végleg a létesítményről. Ha egyszer elkészül, El Salao és Bejucal együtt már jóval nagyobb területen tudná bemérni a Karib-térség, Közép-Amerika és az Atlanti-óceán nyugati része fölött érkező jeleket. Az egyik rendszer azonban egyelőre csak terv a földön. A másik már 32 antennával figyel Florida felé.

Washington Kínát sejti a háttérben, bizonyítékot nem mutatott

Amerikai kormányzati tisztviselők szerint Kína több kubai hírszerző létesítményhez is hozzáférhet. Bejucal neve már évtizedekkel ezelőtt felbukkant ezekben a jelentésekben, az Egyesült Államok pedig úgy tartja, hogy Peking 2019 óta fejleszti kubai megfigyelési képességeit. Nyilvános bizonyíték nincs arra, hogy kínai katonák ülnek a bejucali irányítóteremben. Kuba és Kína tagadja, hogy Peking kémbázisokat működtetne a szigeten. Az sem változtatna azonban sokat a végeredményen, ha a berendezéseket kubai személyzet kezelné, majd az adatokat továbbítaná Kínának.

A sziget gazdaságát közben üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány bénítja, az áramszünetek mindennapossá váltak. A bejucali katonai komplexumba ennek ellenére tartalék napelemparkot telepítettek. Kuba nagy részén időnként a világítás is luxus. Amerika felé nézni láthatóan nem az.