Ismét ugrott 1000 milliárd forint: feljelentést tett Kapitány István

A gyanús kihelyezések és az állami kockázatvállalások összköltsége eléri a szédítő, 1000 milliárd forintos lélektani határt. Az állami tulajdonú Eximbank háza táján feltárt visszaélések mögött luxushotel-finanszírozás, kétes kimenetelű afrikai óriásberuházás és csődközeli vasúti üzletek is meghúzódnak.

1. Luxushotel a korzón: Két nap alatt pörgették át az 59 milliárdos hitelt

Az első feltárt ügy közvetlenül a korábbi politikai elit elitcsapatához és a Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körökhöz kapcsolódik. A Sándor-palotához és a Duna-parthoz közeli, egykori Sofitel-szálloda helyére megálmodott luxusingatlan projektre az Eximbank példátlan sebességgel, mindössze 48 óra alatt adta meg a zöld lámpát.

A gyanú szerint az állami pénzintézet nemcsak a saját szigorú kockázatelemzési szabályzatát függesztette fel a kedvező elbírálás érdekében, de fittyet hányt a józan pénzügyi garanciákra is. Az 59 milliárd forintos csomag miatt Kapitány István minisztériuma hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz.

2. Pénzeső az afrikai dzsungelben: 80 százalékos állami kezesség a Duna Aszfaltnak

A második feljelentés egy kifejezetten magas kockázati besorolású, egzotikus méretű infrastruktúra-fejlesztést érint. Az Eximbank a Magyar Fejlesztési Bankkal karöltve összesen 126 milliárd forintos pénzügyi mankót nyújtott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfaltnak. A cég feladata egy gyorsforgalmi út, egy híd, valamint egy határátkelő megépítése lett volna Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság határvidékén.

Bár a beruházás megtérülése a térség politikai és gazdasági instabilitása miatt már a kezdetektől fogva tiszta szerencsejáték volt, a magyar állam mégis vállalta, hogy a hitelösszeg 80 százalékára garanciát nyújt. Ha a projekt elbukik, a számlát a magyar adófizetők állják.

3. A bezuhant egyiptomi vasútbiznisz: Kiszálló oroszok és 200 hiányzó vagon

A legtetemesebb tételt jelentő, mintegy 576 milliárd forintos harmadik ügy az egyiptomi állami vasútnak nyújtott gigahitelhez kötődik. A megállapodás értelmében a felvett pénzből magyar–orosz együttműködésben gyártott vasúti kocsikat vásároltak volna, a magyar oldalon a Ganz-Mávag közreműködésével.

A Forbes szerint a projekt azonban kártyavárként omlott össze:

• Az orosz partner a geopolitikai feszültségek miatt időközben kihátrált a megállapodásból.

• A magyar gyártócég csődbe ment.

• Közel 200 szerelvényt a mai napig nem szállítottak le az egyiptomi megrendelőnek.

A nemteljesítés teljes kockázatát és pénzügyi teherautóját a magyar állam nyakába varrták, ami a tájékoztatón elhangzottak szerint már a MÁV mindennapi működését és stabilitását is közvetlenül veszélyeztette.

4. Bőkezű ajándék Észak-Macedóniának: 90 milliárdos bukó a kamatkülönbözeten

A negyedik ügyben az Eximbank 1 milliárd eurós, teljesen szabad felhasználású hitelkeretet biztosított Észak-Macedónia számára, meglepően nyomott, mindössze 3,25 százalékos kamatszint mellett.

A döntés hátterében komoly szakmai aggályok merültek fel, hiszen a balkáni ország kockázati besorolása messze elmarad a biztonságos kategóriától. Mivel a magyar állam lényegesen drágábban tudott forráshoz jutni a piacokon, mint amilyen olcsón odaadta azt a macedónoknak, a fura kamatkülönbség önmagában mintegy 90 milliárd forintos közvetlen veszteséget és extra terhet ró a hazai költségvetésre.

Kapitány István feljelentése nyomán most a hatóságok feladata kideríteni: kik és milyen indíttatásból hozták meg az ország számára súlyosan előnytelen pénzügyi döntéseket.