
Ezt gondolja a magyarokról az átlag orosz, a legrosszabb is elhangzott a kamerák előtt
Olvass tovább...


Iránban egészen máshogyan reagáltak, mint gondolták.
Az iráni–izraeli konfliktus évtizedek óta a Közel-Kelet egyik legveszélyesebb geopolitikai feszültségforrása. Bár az elmúlt években többször is voltak katonai incidensek és fenyegetések, sok elemző mégis úgy vélte, a felek igyekeznek elkerülni a teljes háborút - egészen mostanáig.
Az Egyesült Államok és Izrael nyíltan megtámadta Iránt, majd az egyik katonai akció következtében életét vesztette Ali Hamenei ajatollah. Az iráni legfőbb vezető halála rendkívüli esemény, hiszen Hamenei évtizedeken át meghatározó alakja volt az iráni politikának és a térség hatalmi egyensúlyának.
Nem titok, hogy Izrael stratégiai céljai között régóta szerepelt az iráni vezetés meggyengítése - úgy tűnik azonban, hogy a kívánt hatást egyáltalán nem érték el vele.

Olvass tovább...
A támadás után több nyugati elemző arra számított, hogy a legfelsőbb vezető likvidálása belső válságot indít el Iránban: a várakozások szerint a hatalmi struktúra meginoghat, és akár a rendszer stabilitása is veszélybe kerülhet.
A jelenlegi fejlemények azonban inkább az ellenkező irányba mutatnak: a külső támadás hatására a társadalom jelentős része nem a rendszer ellen fordult, hanem inkább a nemzeti összezárás jelei figyelhetők meg.

Olvass tovább...
Az elmúlt napokban számos videó jelent meg a közösségi médiában, különösen a Telegram felületén, amelyek iráni városok esti tüntetéseit mutatják. A felvételeken tömegek vonulnak utcára, zászlókkal és jelszavakkal demonstrálva, és sok esetben bosszút követelnek a támadás miatt.
A jelenlegi hangulat és műveletek egyértelműen a konfliktus további eszkalációja felé mutatnak.
Az iráni-izraeli háború így egy olyan szakaszba lépett, amelynek következményei messze túlmutathatnak a két ország viszonyán - a térség stabilitása, valamint a nagyhatalmak szerepe miatt a fejleményeket az egész világ kiemelt figyelemmel követi.