Putyintól retteg a Nyugat, furcsán viselkedett az iráni elnökkel való találkozóján, Izrael és a NATO nem örül
Olvass tovább...
Szintet léphet a háború, Oroszország hamarosan sarokba szorított vadként reagálhat.
Alig pár nappal Donald Trump győzelme után a Biden-kormány rendkívül súlyos következményekkel járó döntést hozott, melynek lényege, hogy Ukrajna engedélyt kapott az amerikai ATACMS nagy hatótávolságú rakéták bevetésére. Ez azt jelenti, hogy akár 300 kilométerrel az orosz határtól is csapásokat hajtatnak végre.
Egyes információk szerint az első ilyen már meg is történt, és bár a szakértők szerint döntő módon nem befolyásolhatja a háború menetét, keresztülhúzhatja az Erdogan által is felvázolt tűzszüneti törekvéseket, még mielőtt érdemben elkezdődhetnének az ezzel kapcsolatos tárgyalások.
Arról nem is beszélve, hogy ez egyfajta vörös vonalat jelenthet Oroszország számára, melynek átlépéséről Vlagyimir Putyin korábban már maga is beszélt. Néhány hónapja figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépéssel a NATO és az Egyesült Államok is nyíltan beleavatkozna a háborúba, ezt az okfejtését pedig azzal támasztotta alá, hogy az ATACMS használata az ukránok számára nem lehetséges az USA és a NATO katonái nélkül.
Olvass tovább...
Habár ez ijesztő forgatókönyvet vázol fel, ne feledkezzünk el arról, hogy Ukrajna ennél jóval nagyobb hatótávolságú fegyverekkel, fegyverrendszerekkel bír, melyeket rendszeresen használ az oroszok ellen. Összehasonlításképp, a harci drónjaik akár ezer kilométeres hatótávolságra is képesek, igaz, az amerikai rakéták pusztítása sokkal jelentősebb lehet, és megnehezítené az oroszok utánpótlásának biztosítását, főleg a határok közelében.
Putyin vörös vonalainak szinte mindegyikét átlépték már az elmúlt évek során, ám minden bizonnyal Trump újbóli hivatalba lépését megvárja az orosz elnök a reakcióval, aki ennek ellenére is komoly fenyegetést küldött, amikor a Biden-kormány amúgy házon belül is vitatott döntését nyilvánosságra hozták.
Olvass tovább...
Putyin ugyanis átírta a korábbi nukleáris megállapodást, amiben kijelentette, hogy egy atombombával nem rendelkező államot is támadhat nukleáris fegyverrel, amennyiben azt egy atomhatalom támogatja. Habár ez is jelentős válaszlépésnek mondható, Oroszország már korábban egyértelműsítette, hogy akkor vetne be atomfegyvert a háborúban, amennyiben veszély fenyegetné a szuverenitásukat, vagy szintén nukleáris fegyverrel támadnák meg őket.
Az azonban még továbbra is kérdés, miként és mikor reagál Oroszország az ATACMS rakéták bevetésére: