Katasztrofális felvétel került elő Párizsból: hajléktalanok és bevándorlók állítottak meg egy buszt, több európai főváros is erre a sorsra juthat

Míg Franciaország korábban az egyik legromantikusabb úticél volt, sokak álma és a szerelem városa, ma már sajnos egy egészen más képet fest. Pusztuló tendenciát mutat, az utcái nagy részéről eltűnt a pompa és a korábbi kellemes andalgás ma már inkább egy sietős szállás felé kocogássá vált, főleg sötétedés után. De mi is okozza ezt?

Az Abbé Pierre Alapítvány 2023-as, a lakhatási szegénységről szóló jelentése szerint 330 000 ember él hajléktalanként, azaz „fedél nélkül, szükséglakásban, csoportos szálláson, CADA-ban [a menedékkérők befogadóközpontjában], vagy lakhatási egyesületek által fenntartott szálláson”. Ez a szám csak hozzávetőleges becslés, mivel hivatalos statisztikai adatok legutóbbi 2012-ben készültek, azóta pedig a helyzet szemmel láthatóan romlott.

A hajléktalanok száma drasztikusan nő, elkeserítő a statisztika.

Abban az évben az Insee (Francia Nemzeti Statisztikai Intézet) 141 500-ra becsülte a Franciaország kontinentális területén élő hajléktalanok számát, ami „közel 50%-os növekedést jelentett 2001-hez képest”.

„Látható egy nagyobb tendencia, hiszen a hajléktalanok száma az elmúlt tíz évben több mint megduplázódott” – mondja Manuel Domergue, az Abbé Pierre Alapítvány kutatási igazgatója.

A bevándorlók száma is óriási.

Ha az összesített számadatokat részletezzük, megállapítható, hogy több mint 200 000 hajléktalan ember általános szálláshelyeken tartózkodik, és nagyjából 100 000 ember a nemzeti menekült befogadórendszerhez tartozik. „Ehhez hozzá kell adni még nagyjából 20 000 - 40 000 embert, akik egy szürke zónában vannak, és nehezen becsülhetők meg: autókban, sátrakban vagy nyomortelepeken élnek” – sorolja Domergue. A hajtalanok számának növekedésének egyik oka a lakhatási válság, amelyet a Covid-19 járvány és az infláció súlyosbított, valamint a nagyobb migrációs áramlás következménye. A jelentések szerint az ilyen módon élők majdnem egyharmada kiskorú.

Mennyire súlyos a helyzet Párizsban?

A párizsi hajléktalanprobléma az elmúlt évtizedekben egyre súlyosbodott, és számos gazdasági és szociális tényező befolyásolja a francia főváros hajléktalanjainak számát. Különösen a COVID-19 járvány idején vált kritikussá a helyzet, amikor sok jótékonysági szervezet és szolgáltatás hirtelen megszűnt, így az alapvető ellátások megszervezése vált elsődlegessé. Az önkormányzat gyorsan reagált: helyi szervezetekkel és partnerekkel együttműködve ideiglenes szállásokat és ételosztó központokat hoztak létre, amiért napi több ezer étkezést biztosítanak. A járványra adott gyors reakció lényegesen csökkentette az utcán élők számát, amely mintegy 30%-kal mérséklődött a válság előttiekhez képest. Azonban a járvány által kiváltott válság inkább rámutatott a lakhatási problémákra és az egészségügyi kockázatok összefonódására a hajléktalanok körében, akik közül sokan fertőzöttek lettek, különösen a zsúfolt szálláshelyeken.

Az olimpia is komoly problémát jelentett.

A 2024-es olimpiai játékok közeledtével a francia kormány újabb támogatást vot el: sok, hajléktalanokat korábban befogadó olcsó szálloda most turistáknak adte ki szobáit, ami akár 3000–4000 férőhely csökkenéshez is vezetett. Az eseményre való tekintettel a kormány célja, hogy a Párizsban élő hajléktalanokat vidéki szállásokra helyezzék át, ideiglenes befogadó központokat nyitva az ország különböző részein. Ez a terv azonban vegyes fogadtatásra talált: egyes helyi vezetők és lakosok attól tartottak, hogy nem lesz elégséges forrás a vidéki településeken a megfelelő ellátás biztosításához, mások pedig bírálták a kormányt, mondván, hogy az intézkedés célja csupán az, hogy a hajléktalanokat távol tartsák a turisták szeme elől az olimpia idejére.

A helyiek vegyes érzelmekkel viszonyulnak a hajléktalanok jelenlétéhez, hiszen a probléma egyes esetekben, különösen a turisták által frekventált helyszíneken, nyomot hagy a közbiztonságon és a közterületeken. Számos beszámoló arról szól, hogy a rendőrség és a város rendszeresen távolítja el a sátrakat és a hajléktalantáborokat a hidak alól, a parkokból és egyéb nyilvános helyekről. A párizsi hajléktalanság nem csupán helyi probléma; sok hajléktalan bevándorló, akik a lakhatási válság és az emelkedő megélhetési költségek miatt szorultak az utcára. A helyzet komoly kihívásokat állít mind a városvezetés, mind pedig a szociális ellátórendszer elé, hiszen a közterületek zsúfoltsága és a szükséges szociális ellátások hiánya növeli a feszültségeket.

Turisztikai szempontból a városba látogatók számára a hajléktalanprobléma gyakran szembetűnő. Bár Párizs továbbra is népszerű úticél, de az utcákon a hajléktalanok jelenléte elkerülhetetlen látvány, ami a legtöbb látogató számára kellemetlen élményeket okoz, különösen a város kiemelt látványosságai, például az Eiffel-torony és a Notre-Dame környékén. Noha a turisták általában pozitívan viszonyulnak Párizshoz, az utazási élményre hatással lehet, ha a városközpont közelében hajléktalantáborokkal találkoznak, ettől pedig értelemszerűen a városvezetés is tart.

_{Forrás: lemonde.fr}