73 ezer magyar fagyoskodik a világ egyik legnagyobb országában

A magyar történelem a létezés igazi hullámvasútja. Hazánk, függetlenül attól, hogy éppen Királyság vagy Köztársaság volt, sokszor volt dicső magaslatokban, de még többször volt pokoli mélyen. Fontos buktatója volt hazánknak, amikor a Habsburg Birodalom szemet vetett rá, miközben Európát szinte egyedül a magyarok próbálták aktívan óvni a török fenyegetéstől. Az osztrákok alig várták, hogy néhány tehetségtelen uralkodó végül a vesztébe vezesse az országot. A haza széthullása után szerencsére erős maradt a magyarok öntudata, és a szétszabdalt területeken túléltük az évszázadok viharait. 

A magyarság olyannyira sikeresen ragadt meg a Kárpát-medencében, hogy egyik kártevő pióca állam sem tudta elsorvasztani. Azonban az ipari fejlődés, az emberiség előrelépése a globalizáció felé az elnyomás árnyékában rengeteg magyart kegyetlen döntés elé állított. Először az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc után indult meg a magyarok kivándorlása az országból, mintegy elunva a bécsi udvar elnyomását. Kossuth Lajos és más politikusok, illetve katonatisztek más lehetőséget nem látva, elhagyták az országot. Kossuth soha többet nem tért haza életében, csak halála után hozták Magyarországra maradványait.

A legendás államférfi megjárta Törökországot, Angliát és az Egyesült Államokat is. 

Már ekkoriban voltak olyanok viszont, akik Ausztráliában látták a lehetőséget. Azonban a 19. században jobbára inkább csak kalandorok és felfedezők jutottak el a távoli földrészre. Az angol nyelvű, a brit korona alá tartozó országot csak később, az 1956-os forradalom leverését követően lepték el a magyarok. A szovjet intervenciót követően magyarok ezrei döntöttek úgy, hogy tarthatatlanná vált a helyzet a szocializmusban raboskodó Magyarországon. A Rákosik és Kádárok sötét ideje jött el évtizedekre, így kénytelenek voltak távoli országokba elvándorolni. Magyar emigránsok jutottal el az USA-ba, Dél-Amerikába, de még Ausztráliába is. 

Egyes számítások szerint manapság körülbelül 15-20 ezer Magyarországon született személy él életvitel szerűen a hatalmas, és általában forró Ausztráliában. Azonban a "kenguruk földjén" ennél jóval több magyar (útlevéllel rendelkező) vagy magyar származású ember lakik. Korábbi becslések szerint körülbelül 73 ezerre tehető azoknak a lélekszáma, akikben Árpád vezér vére csörgedezik legalább egy kis százalékban. Ez a már igen jelentősnek számító emigráns kontingens szétszórva él Ausztráliában, nem jellemző, hogy nagyobb magyar kommunák lennének valahol is. 

A szinte egész éves meleg időjárást a hétvégén egy kis fagyoskodás borzolta az ausztrál télben.

Ugyanis a déli féltekén ezek a hónapok a leghűvösebbek, bár kimondottan nagy zimankó Ausztráliában nem jellemző. Most viszont a délkeleti országrészre kemény télies klíma csapott le a forróság helyett. Cooma térségében a kenguruk havas tájakon ugrálnak és próbálnak boldogulni. A fagypont körüli hőmérsékletet természetesen ők sem igazán szívlelik, ám egyéb felvételek alapján a kölykök különösen élvezik a nedves, hideg, havas időjárást. Előrejelzések szerint a húzósabb téli aktivitásnak máris végre, és egyhamar nem várható újabb zimankó Ausztráliában.   

Néha azért tényleg beüt a kemény tél az ausztrálok számára is.

Tegnap volt napra pontosan 31 éve, hogy Új-Dél-Walesben -23 Celsius fokot mértek, ami elképzelhetetlenül hideget jelent abban az országban, ahol a nem hivatalos mérési melegrekord a több, mint 53,1 Celsius fok. Ezt az értéket Queensland államban rögzítették, még 1889-ben. A hiteles csúcs 50,7 fok 2022. januárjából. 

Így gázolnak a kenguruk a hóban: