
A földi pokol – nem a forróságba halsz bele a világ legmelegebb helyén, hanem ebbe, mutatjuk
Olvass tovább...
Idén sem lesz hiány hőhullámokban, a nyári forróság miatt egyre többen veszítik életüket, most az orvosok kezébe adnak új eszközöket a védekezésre.
Még élénken él bennünk a múlt év tikkasztóan forró napjainak emléke, miközben már a következő nyár közeleg. A rendkívüli meleg miatt tavaly halálozási rekordokat döntött. Az egyik három napos hőhullám idején 409-cel többen haltak meg, mint más időszakokban, azaz durván 30 százalékkal nőtt a halálozás. Márpedig a szakemberek szerint egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, és az új jelenségre az orvosokat is fel kell készíteni.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói egy három évig tartó nemzetközi projektben vettek részt, amelynek célja, hogy egyetemi tananyagot állítsanak össze az orvostanhallgatók számára. A kutatásban részt vevő két pécsi szakembert, Girán Jánost, a PTE közösségi egészségfejlesztési adjunktusát, valamint Kiss István egyetemi tanárt, a PTE Népegészségtani Intézetének vezetője szerint sok más országgal ellentétben Magyarországon nincs kétség a klímaváltozás veszélyeinek komolysága felől. A szakpolitikusaink is elismerik, hogy ez egy valós veszély, amire fel kell készíteni az egészségügyi rendszert.
Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás hatásai főként a belgyógyászokat és kardiológusokat érinthetik, valójában azonban minden orvosi területen új kihívásokat hoz.
Olvass tovább...
A Klímaváltozás és egészség című tananyag hiánypótló, mivel a globális felmelegedés évente 250 ezer ember korai halálát okozza, és a világ egyetemeinek csupán 15 százaléka készíti fel az orvosokat erre az új jelenségre.
Az utóbbi években hazánkban is elszaporodott több olyan szúnyogfaj, amelyek eddig a melegebb éghajlati övekben voltak jellemzőek. Ezek akár a maláriát is képesek lehetnek terjeszteni, a szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy a mi térségünkben mikor üti fel a fejét a betegség.
Mindenképp figyelmeztető jel, hogy 20 évvel ezelőtt sem hazánkban, sem Olaszországban a trópusi, szubtrópusi területekről származó tigrisszúnyog nem volt jelen, napjainkban azonban itt van már, s olyan vírusokat terjeszthet, amelyek a nyugat-nílusi láz, Dengue-láz vagy a Chikungunya-láz betegségeit okozhatják, írta a Népszabadság kutatással kapcsolatos cikkében.
Az elmúlt években több villámárvíz is volt az országban, amikor olyan nagy mennyiségű csapadék hullott rövid idő alatt, amivel a talaj és a csatornahálózat nem tudott megbirkózni. Ezek a miniárvizek pár óra alatt levonultak, azonban kimutatták, hogy fertőző szennyeződéseket hagytak a talajban, az utakon és a házfalakon.
Az orvosok szerint a hőhullámok idején elhunytak közül többen súlyos betegségben szenvedtek, várhatóan rövid időn belül egyébként is életüket vesztették volna. Sokan voltak azonban, akik halála főként a forróság számlájára írható, illetve arra, hogy nem védekeztek az időjárás ellen vagy nem ittak elég vizet. A múlt nyár egyik kánikulai napján meghalt egy postás Kelebia községben, az ő a tragédiáját is a nem elegendő folyadékbevitel nyomán fellépő hőguta okozta.
Az egyetemi tananyag egy 14 hetes kurzushoz készült, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken. Emellett a tervek szerint az interneten bárki, tehát nemcsak az egyetemisták és a végzett orvosok, hanem a laikus érdeklődők is ingyenesen letölthetik majd.
Olvass tovább...