Kincsek rejtőztek a somogyi föld mélyén, IV. Béla király ritka ezüstpénze és több mint ezerhétszáz éves római érmék is előkerültek

Kiváló állapotú középkori ezüstpénzek, több mint ezerhétszáz éves római veretek és még egy kelta nyílhegy is napvilágra került a Rippl-Rónai Múzeum legutóbbi közösségi kutatásain. A Dráva és a Balaton partján végzett terepbejárások egyik legértékesebb darabját ráadásul a csapat eddigi legfiatalabb tagjai, Gréta és Áron szúrták ki a földben.
Katonacsászárok nyomában a Dráva partján
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közösségi régészeti programja idén is látványos eredményeket hozott, a legutóbbi két terepbejárás pedig igazi időutazásnak bizonyult. A Dráva menti lelőhelyen a kutatók ismét az időszámításunk szerinti 3. század viharos időszakából, a katonacsászárok korából származó pénzekre bukkantak.
A leletek között szerepel Maximinus Thrax, a történelem legelső katonacsászárának érméje, amelynek hátlapján Salus, az üdvösség és a jólét római istennője jelenik meg. Ugyanerről a területről került elő Trebonianus Gallus ezüstözött verete is, amelyet az egyetértést jelképező Concordia alakja díszít.

Három évezred után is épen maradt a haja, a CT-vizsgálat azonban hátborzongató titkot leplezett le egy egyiptomi múmián
Olvass tovább...
A legfiatalabb kutatók találták meg a királyi ezüstöt
A római kor emlékei mellett a magyar középkor is megmutatta magát a kutatás során. A leletanyag egyik legnagyobb szenzációja egy elképesztően jó állapotban megmaradt szlavón dénár, amelyet a tatárjárás idején uralkodó IV. Béla király alatt vertek. Az intézmény beszámolója szerint ezt a ritkaságot nem tapasztalt szakemberek, hanem a múzeum közösségi projektjeinek eddigi legfiatalabb résztvevői, Gréta és Áron fedezték fel.

Két csontváz feküdt a bugaci sírban, a kezük különös rejtélyt őriz - Videó
Olvass tovább...
Ékszerek és egy kelta fegyver a Balatonnál
A magyar tenger partján tartott terepbejárás sem maradt el a várakozásoktól, hiszen itt is felbukkant egy másik, szintén IV. Béla korából származó ezüstpénz. A kutatók ezen a helyszínen több késő római érmét, valamint egykori ruhakapcsoló tűk – úgynevezett fibulák – maradványait is összegyűjtötték, köztük egy kisméretű ezüstpéldány darabját. A változatos leletanyagot kerámia- és római üvegtöredékek, sőt egy sokkal korábbi korszakból származó kelta nyílhegy is gazdagította.

Mi lapulhat a különös póz mögött? 7000 éve rejtély övezi a csernavodai szobrokat
Olvass tovább...
Miért ennyire fontosak ezek a közösségi kutatások?
A közösségi régészet az elmúlt években valóságos forradalmat hozott a hazai műemlékvédelemben: a múzeumok regisztrált, képzett önkéntesekkel és fémkeresősökkel közösen járják be a szántóföldeket, hogy megmentsék a felszínhez közeli leleteket, mielőtt a mezőgazdasági gépek végleg megsemmisítenék őket. Az így előkerülő tárgyak komoly történelmi összefüggésekre világítanak rá. Míg a 3. századi katonacsászárok pénzei Pannonia provincia stratégiai szerepéről és a folyamatos határmenti mozgásokról árulkodnak, addig IV. Béla szlavón dénárai a tatárjárás utáni újjáépítés egyik legstabilabb, magas ezüsttartalmú és egész Közép-Európában keresett fizetőeszközei voltak.
(via)
