promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Helyi Hírek

Kincsek rejtőztek a somogyi föld mélyén, IV. Béla király ritka ezüstpénze és több mint ezerhétszáz éves római érmék is előkerültek


Kincsek rejtőztek a somogyi föld mélyén, IV. Béla király ritka ezüstpénze és több mint ezerhétszáz éves római érmék is előkerültek
Borítókép:  Promotions.hu generated

Kiváló állapotú középkori ezüstpénzek, több mint ezerhétszáz éves római veretek és még egy kelta nyílhegy is napvilágra került a Rippl-Rónai Múzeum legutóbbi közösségi kutatásain. A Dráva és a Balaton partján végzett terepbejárások egyik legértékesebb darabját ráadásul a csapat eddigi legfiatalabb tagjai, Gréta és Áron szúrták ki a földben.

Katonacsászárok nyomában a Dráva partján

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közösségi régészeti programja idén is látványos eredményeket hozott, a legutóbbi két terepbejárás pedig igazi időutazásnak bizonyult. A Dráva menti lelőhelyen a kutatók ismét az időszámításunk szerinti 3. század viharos időszakából, a katonacsászárok korából származó pénzekre bukkantak.

A leletek között szerepel Maximinus Thrax, a történelem legelső katonacsászárának érméje, amelynek hátlapján Salus, az üdvösség és a jólét római istennője jelenik meg. Ugyanerről a területről került elő Trebonianus Gallus ezüstözött verete is, amelyet az egyetértést jelképező Concordia alakja díszít.

A legfiatalabb kutatók találták meg a királyi ezüstöt

A római kor emlékei mellett a magyar középkor is megmutatta magát a kutatás során. A leletanyag egyik legnagyobb szenzációja egy elképesztően jó állapotban megmaradt szlavón dénár, amelyet a tatárjárás idején uralkodó IV. Béla király alatt vertek. Az intézmény beszámolója szerint ezt a ritkaságot nem tapasztalt szakemberek, hanem a múzeum közösségi projektjeinek eddigi legfiatalabb résztvevői, Gréta és Áron fedezték fel.

Ékszerek és egy kelta fegyver a Balatonnál

A magyar tenger partján tartott terepbejárás sem maradt el a várakozásoktól, hiszen itt is felbukkant egy másik, szintén IV. Béla korából származó ezüstpénz. A kutatók ezen a helyszínen több késő római érmét, valamint egykori ruhakapcsoló tűk – úgynevezett fibulák – maradványait is összegyűjtötték, köztük egy kisméretű ezüstpéldány darabját. A változatos leletanyagot kerámia- és római üvegtöredékek, sőt egy sokkal korábbi korszakból származó kelta nyílhegy is gazdagította.

Miért ennyire fontosak ezek a közösségi kutatások?

A közösségi régészet az elmúlt években valóságos forradalmat hozott a hazai műemlékvédelemben: a múzeumok regisztrált, képzett önkéntesekkel és fémkeresősökkel közösen járják be a szántóföldeket, hogy megmentsék a felszínhez közeli leleteket, mielőtt a mezőgazdasági gépek végleg megsemmisítenék őket. Az így előkerülő tárgyak komoly történelmi összefüggésekre világítanak rá. Míg a 3. századi katonacsászárok pénzei Pannonia provincia stratégiai szerepéről és a folyamatos határmenti mozgásokról árulkodnak, addig IV. Béla szlavón dénárai a tatárjárás utáni újjáépítés egyik legstabilabb, magas ezüsttartalmú és egész Közép-Európában keresett fizetőeszközei voltak.

(via)