Gyermekjáték vagy erotikus szimbólum? Felbecsülhetetlen értékű, 15. századi kerámiababát találtak a magyar kutatók a Bakonyban

A törmelék között lapult a középkori Barbie

Nagy Szabolcs Balázs régész és csapata hatalmas meglepetésre bukkant a Veszprém megyei leletanyag tisztításakor. A vár déli szárnyának köves, habarcsos omladékából egy mindössze 7,2 centiméteres, törtfehér színű női torzó került elő. A kézfejét a medencéjénél összekulcsoló, gazdag öltözetű figura a korszak ideálját testesítette meg. Bár a feje hiányzik, a szakemberek azonnal felismerték benne az úgynevezett Kruseler-típust, ami a magyarországi régészet területén hatalmas ritkaságnak számít.

Tömegcikk a tizenötödik századból

A Bakony szívében előkerült baba érdekessége, hogy egyáltalán nem egyedi kézműves remekmű. A frontális részt formába nyomták, míg a hátulját elnagyolva, kézzel dolgozták el, az apróbb díszeket pedig külön rátétekkel mintázták meg. Ez a technika egyértelműen a korai sorozatgyártásra utal. A 15. század derekán ezek a kerámiák viszonylag olcsó tömegcikknek számítottak. A kutatók szerint a lelet nagy valószínűséggel külföldről, német vagy németalföldi területekről érkezett hazánkba, hiszen arrafelé rengeteget találtak már a típusból.

Mire használták az előkelő hölgyeket formázó tárgyakat?

A jellegzetes, fodros fejkendőről elnevezett Kruseler babákat a leggyakrabban gyermekjátékként azonosítják. Ahogy a fiúk apró kerámialovagokkal vívtak csatákat, a kislányok a korabeli „Barbie” segítségével készülhettek fel a rájuk váró felnőtt női szerepekre. Ugyanakkor a szakemberek szerint a funkciójuk ennél sokkal sokrétűbb is lehetett. A bándi Essegvár falai között használt apróság akár egyszerű szobadíszként, bibliai jelenetek kellékeként, vagy éppen moralizáló, esetleg erotikus töltetű tárgyként is jelen lehetett a hatszáz évvel ezelőtti mindennapokban.

(via)