Megoldódhatott az évszázados magyar rejtély? Megmutatták a barguzini szobrot, ez tényleg Petőfié lehet!

A barguzini rejtély évtizedes árnyéka

Petőfi Sándor halála a mai napig a magyar történelem nagy rejtélyei közé tartozik, a segesvári csatatér homályos eseményei pedig számtalan találgatásnak adtak alapot. Az egyik legmakacsabb elmélet szerint a költő nem esett el a harcmezőn, hanem orosz hadifogságba esett, és a messzi Szibériába hurcolták. Ezt a szálat követte Morvai Ferenc vállalkozó is, aki 1989-ben expedíciót finanszírozott a burjátföldi Barguzinba.

A kutatók 1989 júliusában bukkantak rá a 7-es számú sírra, benne egy feltűnően jó állapotban megmaradt csontvázzal. Bár a lelet azonnal hatalmas szenzációt keltett, a tudományos világ megosztott maradt. A Magyar Tudományos Akadémia mind a mai napig kitart amellett, hogy a maradványok nem a költőhöz tartoznak, amire egy 25 évvel ezelőtti DNS-vizsgálatra hivatkozva azt is kijelentették, hogy a csontváz egy nőé lehetett.

Egy szobor, ami megváltoztathatja a történelmet

A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága azonban nem adta fel a küzdelmet, és az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan gyűjtötte a bizonyítékokat. Legújabb lépésük egy minden eddiginél pontosabb arcrekonstrukció elkészíttetése volt. Gábor Emese igazságügyi arcrekonstruktőr több mint egy éven át dolgozott azon, hogy a 7-es sírból származó barguzini koponya alapján megformázza az elhunyt arcát.

A végeredmény meghökkentő hasonlóságot mutat azokkal a korabeli ábrázolásokkal, amelyeket Petőfi Sándorról ismerünk. A szobor készítői a maximális hitelesség kedvéért megformálták a költőre jellemző frizurát, a bajuszt és a szakállat is, de a kétkedők meggyőzésére a csupasz, szőrzet nélküli arcot ábrázoló fázist is bemutatták. Az egyezés így is átütő erejű.

Kínai DNS-vizsgálat és huszonegy megegyező testi jegy

Az arcrekonstrukció és a szobor mellett a bizottság további nyomós érveket is felsorakoztat. Kutatásaik során 21 olyan jellegzetes anatómai sajátosságot tártak fel a csontvázon, amelyek tökéletesen fedik Petőfi ismert testi hibáit. Ilyen volt többek között a kiálló bal felső szemfog, valamint egy csontelváltozás, amely a költőnél is leírt enyhe sántítást okozhatta.

Emellett egy 2015-ös kínai genetikai vizsgálat eredményeire is támaszkodnak, amely 99,2 és 99,9 százalék közötti egyezést mutatott ki a barguzini lelet és Petőfi rokonainak mintái között, bár ezt a módszertant hazai szakemberek korábban vitatták. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke bejelentette, hamarosan kiadnak egy átfogó dokumentumot, amelyben nyolc szerző tizenkét tételben tárgyalja a szibériai elhurcoltatás minden vitatott részletét.

A bizottság végső célja változatlan. Azt szeretnék elérni, hogy az állam hivatalosan is ismerje el a maradványokat, és a barguzini csontváz végre megkapja az őt megillető nemzeti kegyeletet, hogy tisztességben, magyar földben nyugodhasson - írja a Blikk.