A régészek is ledöbbentek, amikor ezt megláttak: egyedülálló ókori romokra bukkantak Óbudán

A III. kerületben, a néhai Óbudai Szeszgyár telkén zajló lakópark-építést megelőző régészeti feltárások során egy olyan ókori leletegyüttes került a felszínre, amilyenre eddig még nem volt példa a hazai vagy a nemzetközi kutatásokban. Az Aquincumi Múzeum szakemberei egy rendkívül szokatlan szerkezetű római építmény maradványaira bukkantak a Waterfront City nevű beruházás területén.

A Kostyál Gergely vezetésével, Budai-Balogh Tibor és Sárosi Edit részvételével zajló ásatások során egy olyan komplexum körvonalai rajzolódtak ki, amely a Duna folyásával párhuzamosan, észak-déli irányban húzódik. A feltárt részlet egy 55 méter hosszúságú és 8 méter széles folyosóból áll, amelynek északi lezárása egy 15 méteres, pillérekkel megtámasztott, sokszög alaprajzú toronyszerű struktúra.

Egyelőre nem tudni, hogy mire használhatták

A romok kora a 4. század első felére tehető, vagyis abban az időszakban emelték őket, amikor a környék korábbi lakóövezete már elnéptelenedett. A lelet különlegességét az adja, hogy a régészek egyelőre nem tudják egyértelműen meghatározni a funkcióját. Bár a falak helyenként embermagasságban maradtak meg, a mindössze 65 centiméteres falvastagság alapján kizárható, hogy klasszikus katonai védműről vagy erődítményről lenne szó. Feltételezések szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy valamilyen módon kapcsolódott a Nagy Konstantin idején kiépült késő római erődrendszerhez.

A maradványok állapota meglepően jó: a belső falak még őrzik az egykori fehér meszelést, míg a külső felületeken az ókori fúgavakolat maradt meg épségben. A feltárás során kiderült, hogy az épületet több korszakban is használták: az eredeti terrazzo burkolatra a későbbi évszázadokban agyagpadlót döngöltek, és egy tömbökből rakott lépcsőt is kialakítottak.

Nem az első nagy lelet a helyszínen

A terület a római korban az aquincumi katonaváros külső zónájához tartozott, közvetlenül a Helytartói Palotával szemben. Az ipari telket a 19. század végétől a szeszgyár foglalta el - az üzem pincéjének építésekor egyébként részben már belebotlottak ezekbe a falakba -, majd a 2017-es bontások tettek lehetővé egy átfogóbb kutatást. A régészek 2023-ban a szomszédos szakaszon már azonosították a katonaváros legrégebbi Mithras-szentélyét is, ahonnan oltárkövek és freskótöredékek kerültek elő.

A most talált leletegyüttes sorsáról, konzerválásáról vagy esetleges bemutatásáról a szakhatóságok hoznak majd döntést. A beruházó tájékoztatása szerint a feltárásokat a múzeummal együttműködve finanszírozzák, és a korábbi leletekhez hasonlóan az új struktúrák megóvásáról is a jóváhagyott protokollok szerint gondoskodnak majd - írja a mult-kor.hu.