Atomtámadás esetén ide menekült volna Rákosi, belülről mutatták meg a bunkert
Friss urbexképek mutatják meg a Budapest alatt húzódó Rákosi-bunkert. A föld alatti óvóhelyet arra szánták, hogy atomtámadás esetén a pártvezetésnek nyújtson védelmet.
Friss bejegyzésben osztottak meg urbexképeket a Rákosi-bunkerként ismert F–4 objektumról. Az íves föld alatti folyosók ma már üresen állnak, pedig egykor az ország vezetésének szántak itt védett munkahelyet. A bejegyzés friss, azt azonban nem tudni belőle, hogy a fotók mikor készültek.
A pártvezetés a belváros alatt keresett menedéket egy esetleges támadás elől
Az F–4 objektum Budapest belvárosában, a Kossuth tér és a Szabadság tér között épült. Létrehozásáról 1951-ben döntött a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése, a munkálatok 1952 májusában kezdődtek. A cél az volt, hogy Rákosi Mátyás és a pártvezetés háború, akár atomtámadás esetén is védett helyre húzódhasson, és onnan folytathassa a munkát. A helyszín megválasztásában szerepet játszott, hogy a pártközpont a közelben működött.
Váratlan fordulat az Északi-sarkon: Megtorpant a jégolvadási szezon megnyúlása a NASA szerint
Olvass tovább...
A föld alatti építkezést titokban tartották. Budapest Főváros Levéltára szerint a munkások között bányászok és képzett mélyépítők voltak, nem rabok, ahogyan azt egy elterjedt történet állította. Sokan közülük úgy tudták, hogy a metró építésén dolgoznak. Az elnevezés is innen ered: az F–4 a földalatti vasútépítés negyedik számú munkaterületére utalt.
Több mint kétezer ember fért volna el a Rákosi-bunkerben
A megépült óvóhely nagyjából 3500 négyzetméteres, és több mint 2200 ember rövid idejű befogadására volt alkalmas. Föld alatti tereit két, egymással párhuzamosan futó nagy cső alkotja, amelyeket összekötő szakaszok kapcsolnak egymáshoz. A létesítmény a 2-es metró alagútjához is csatlakozik; ez a kapcsolat az építkezés későbbi szakaszában készült el.
Sokkoló felfedezés a 100 év felettieknél, megtalálhatták a rák elleni „titkos fegyvert”
Olvass tovább...
A felszínen kevés jel árulkodik arról, mi van odalent. Az egyik a Szabadság tér déli részén látható kör alakú szellőző. A Steindl Imre utcai épület udvarában kialakított lejáratnál lépcső és felvonó vezetett a mélybe; a szakmai leírás szerint a lépcső 283 fokból állt. A bunkerben a levegő szűrésére szolgáló berendezéseket és tartalék áramellátást is kialakítottak. A Rákosi-bunker történetének legkülönösebb része, hogy nem az lett belőle, aminek tervezték. Az ötvenes évek végén még félkész volt, később pedig módosították a terveket. A pártvezetésnek szánt föld alatti irodai központ nem valósult meg: az objektumot végül tömegóvóhelyként fejezték be. A fővárosi levéltár szerint a létesítmény ma rossz állapotban van.
Az urbexképek a Hátrahagyott értékeink – Felfedező Urbex Facebook-bejegyzésében nézhetők meg.
