Magyarországon is odavannak ezért a szerb finomságért, de lehetetlen hozzájutni

Ahol a kerítés is kolbászból van

Nemesmilitics (Lemes) neve mára egybeforrt a prémium fűszerpaprikával és az abból készülő, páratlan kulennel. A Zombor melletti településen idén 17. alkalommal rendezték meg a Kulenfesztivált, amely bebizonyította: a hagyományos receptúra iránti kereslet Magyarországról is tömegeket vonz.

A helyi Lemeški kulen szigorú földrajzi védettséget élvez, így az igazi ínyencség kizárólag itt készülhet, helyi paprikával és válogatott sertéshússal. A Vujevity család és a többi helyi termelő több mint 200 éves recept alapján dolgozik, ahol a titok a türelemben rejlik: a kulen hat hónapon át szárad, mire elnyeri karakteres ízét.

Bár a minőséget meg kell fizetni - a kulen kilójáért 3800 dinárt, majdnem 12 ezer forintot kértek -, a készletek rendszeresen hamarabb elfogynak, mint ahogy a következő adag beérne.

Baranyai aranyérmes és a piros fűz titka

A határ túloldalán, a horvátországi Laskón Rajkovics Szanel viszi tovább a hentesmesterséget, aki a đakovói országos fesztivál többszörös aranyérmese. A mester vallja, hogy a jó kulen alapja a legalább másfél éves, megfelelő víztartalmú disznó húsa.

Receptje szerint a töltelék 70%-a első osztályú comb és karaj, amelyet drávaszögi kistermelők fűszerpaprikájával tesz teljessé. Szanel a füstölés technológiáját is tökéletesítette: kizárólag hideg füsttel, 13°C alatt dolgozik, és piros fűzfát használ

Ez a különleges fa nemcsak optimális hőmérsékletet biztosít, de jellegzetes, nemes pirosas-barnás színt is kölcsönöz a húsremeknek a 15-20 napos füstölési folyamat végére.

Gasztroturizmus és közös örökség

A kulen mára több mint egyszerű élelmiszer: a régió egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, amely a szerb, horvát és magyar ízlésvilágot egyaránt kiszolgálja.

Míg Nemesmiliticsen a Lemes Kulen Egyesület fogja össze a gazdákat, addig Szanel Laskón már olyan vendégváró gazdaságban gondolkodik, ahol a turisták a Kopácsi-rét látogatása mellett közvetlenül a készítőtől vásárolhatnak.

Ez a szerbiai finomság Magyarországon is rendkívül népszerű, hiszen a közös történelmi gyökerek miatt a magyar gasztronómia elválaszthatatlan részévé vált.

A kistermelői piacok és fesztiválok sikere azt mutatja, hogy a minőségi, háztáji élelmiszer nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk fenntartható gazdasági motorja is lehet.