
Figyelmeztetik a külföldieket, ezt a magyar szót ne használják soha Magyarországon, a magyarázaton totál lesokkolsz
Olvass tovább...


Nem a Parlament, nem a gulyás, egy videóban leplezték le a nagy titkot, a magyarok is meglepődtek.
Mi a legjobb dolog Magyarországon? A gyönyörű épületek, a pezsgő éjszakai élet, a történelmi fürdők? Egy friss videóban most maguk a külföldiek adtak választ a nagy kérdésre és egy olyan súlyos, szinte egybehangzó döntést hoztak, ami sok magyart is meglephet. A válaszuk egyértelműen rávilágít arra, mi az, ami a legmélyebb nyomot hagyja a hazánkba látogatókban. A Budapesten készült felvételen turistákat kérdeztek arról, mi a kedvenc élményük a magyar fővárosban. Bár a Halászbástya és a dunai hajókázás is felmerült, egyvalami mindent vitt. Egy olyan dolog, aminek az illata belengi a karácsonyi vásárokat és a fesztiválokat és aminek a története mélyen a magyar múltban gyökerezik. A külföldiek ítéletet mondtak és a győztes nem más, mint a kürtőskalács.

Olvass tovább...
"A kürtőskalács. Eddig ez a kedvencem" - mondja mosolyogva egy turista a videóban és ezzel nincs egyedül. A "chimney cake"-ként emlegetett édesség egyértelműen a külföldiek első számú kedvence lett.
De mi a titka ennek az egyszerű, mégis nagyszerű finomságnak és honnan származik valójában? A válasz sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk.
A kürtőskalács ugyanis nem egy modernkori találmány, hanem egy igazi, ősi székely, erdélyi, magyar sütemény. Az első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784-es szakácskönyvéből maradt fenn, de a sütemény valószínűleg már jóval korábban is létezett. A neve a formájára utal: a "kürtő" a kályha kürtőcsövét jelenti, amelyre a kész kalács formája emlékeztet.

Olvass tovább...
A parázs feletti forgatás titka
A kürtőskalács népszerűségének egyik titka a különleges elkészítési mód. A kelt tésztát vékony csíkban tekerik fel egy csonka kúp alakú, dorongnak nevezett sütőfára.
Ezt forró, izzó faszénparázs felett, folyamatosan forgatva sütik aranybarnára, miközben a felületére olvasztott vajat kennek és kristálycukrot szórnak. A cukor a hő hatására rákaramellizálódik a tésztára, létrehozva azt a ropogós, fényes kérget, amit annyira szeretünk.
Eredetileg ünnepi sütemény volt, esküvőkön, keresztelőkön és más jeles alkalmakkor készítették. A 20. század elejére azonban a városi cukrászdák is átvették és a parázs feletti sütést felváltotta a gáz- vagy villanysütő. A hagyományos, faszénparázson készült változat ma már igazi kuriózumnak számít és elsősorban vásárokon, fesztiválokon találkozhatunk vele.
Sokan nem tudják, de bár a kürtőskalácsot a világ magyarnak ismeri, hivatalosan mégsem hungarikum. Ennek oka, hogy a levédési folyamat során vita alakult ki a pontos receptúrát és az elnevezést illetően.
A székelyföldi szervezetek a "székely kürtőskalács" elnevezést szerették volna védetni, míg a magyarországi cukrászok egy lazább, többféle ízesítést is megengedő szabályozást támogattak.
A vita miatt a folyamat elakadt, így bár a szívünkben hungarikum, a hivatalos listán egyelőre nem szerepel. Ez azonban a külföldieket cseppet sem zavarja, akik számára a kürtőskalács egyet jelent Magyarországgal.