A föld alá rejtettek egy brutális dolgot a Kínai Nagy Fal mellett, évezredes titok lepleződött le

A Kínai Nagy Fal az emberiség egyik legmonumentálisabb és legismertebb építménye, a kitartás és a védekezés évezredes szimbóluma. A legtöbben úgy tudtuk, egyedülálló a maga nemében. A legújabb régészeti felfedezések azonban most szisztematikusan leépíthetik ezt az elképzelést. Kutatók egy nemzetközi csoportja egy másik, közel 4000 kilométer hosszú, rejtélyes falrendszer nyomaira bukkant Mongólia, Kína és Oroszország területén. A felfedezés legbrutálisabb része azonban nem is a fal létezése, hanem a valódi, titkos célja, ami most lelepleződött és ami teljesen új megvilágításba helyezi az ősi birodalmak működését.

A "Mongol Ív", egy fal, ami nem a védelemről szólt

A jeruzsálemi Héber Egyetem és a Mongol Nemzeti Egyetem régészei által vizsgált, "Középkori Falrendszernek" elnevezett építmény egyik leginkább elemzett szakasza az úgynevezett "Mongol Ív". A kutatók sokáig azt hitték, hogy ez is egy, a Kínai Nagy Falhoz hasonló, katonai védelmi vonal. Az ásatások során azonban döbbenetes felfedezést tettek: a fal sok helyen nem is volt igazi fal. A legtöbb szakaszon mindössze néhány méter széles és mély árkokból, valamint az azokból kitermelt földhányásokból állt. Ez pedig egyértelművé tette, hogy a grandiózus építmény célja nem az ellenséges hadseregek feltartóztatása volt.

A bizonyítékok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a falrendszer nem egy katonai erődítmény, hanem egyfajta területi jelző, egy adminisztratív határvonal volt, amelynek elsődleges célja az emberek, az állatok és az áruk mozgásának ellenőrzése és megadóztatása volt.

Fűtött házak és mezőgazdaság a fal mentén

A falrendszer mentén a régészek kisebb erődítményeket és településeket is találtak. Az egyik ilyen, MA03 néven azonosított lelőhelyen a kutatók a mindennapi élet nyomaira bukkantak, ami szintén átírja a sztyeppei népekről alkotott képünket. A sárral és kővel megerősített házakban fűtési rendszereket (az ún. kang rendszert) találtak, ami a zord telek túlélését segítette. Emellett kerámiatöredékek, vasszerszámok, állati maradványok és még egy vasból készült eke is előkerült. Mindez arra utal, hogy az itt élő közösségek nem kizárólag nomád állattartással, hanem letelepedett életmóddal, vadászattal és mezőgazdasággal is foglalkoztak.

A Dzsin-dinasztia elfeledett birodalmi eszköze

A falrendszer építése a 12-13. századra, a Dzsin-dinasztia uralkodásának idejére tehető. Ez a birodalom a mai Észak-Kína és Mongólia területeit uralta és a falrendszer valószínűleg az ő eszközük volt a hatalmas birodalom perifériájának ellenőrzésére.

A stratégiai pontokon elhelyezett "kapuknál" hatékonyan tudták felügyelni a kereskedelmet és beszedni az adókat.

A Dzsin-dinasztia uralmát végül a Mongol Birodalom söpörte el a 13. század elején, a fal pedig feledésbe merült. Ez a mostani felfedezés azonban felfedi a legfontosabb tényt, hogy a történelem nem csupán a nagy csatákról és a látványos erődítményekről szól, hanem a gazdasági kontroll és a közigazgatás rejtett, de annál fontosabb eszközeiről is.

Rengeteg kiváló dokumentumfilm készült már a Kínai Nagy Falról. Ez az egyik legkiemelkedőbb ezek közül:

Itt pedig a mongol verziót tekinthetjük meg: