Gyomorforgató ételeket kóstoltak egy videóban, a harmadik reakciónál a szavuk is elállt a látványtól

Ismeretlen falatok: amikor a komfortzóna elfogy

A Youtube videóban szereplő Tomi és Dávid egy igazán különös gasztrotesztbe vetették bele magukat. Nyolcféle, meglehetősen különös kinézetű egzotikus étel kóstolására vállalkoztak, amit kupicákba porciózva kaptak kézhez.

Kettő fő „ízpakkban” érkeztek a falatok: a sós szekcióban chili-lime, paradicsom-oregánó, füstölt paprika és sós karamell sorakozott, míg az édes szett étcsokoládé, tejcsokoládé, fehércsokoládé és fahéjas tejcsokoládé tartalmú ízesítésekért felelt.

A fiúk első megdöbbenése nem is az ízekhez kapcsolódott, hanem ahhoz, amit a kupicákban találtak. Az apró, rágcsálnivalónak tűnő falatok – amelyek elsőre leginkább valamilyen szárított növényi maradványra vagy terráriumi eleségre emlékeztettek – inkább ébresztettek kíváncsiságot, mint étvágyat.

Illatuk erősen fűszeres, szokatlan volt, az állaguk pedig roppanósnak tűnt, mintha valami üreges szerkezetet rágnának. Már az első kóstolás után egyértelművé vált: Az ennivaló messze áll a megszokott ropogtatnivalóktól.  

Amikor a látvány többet mond minden szónál

Már az első illatoknál sejteni lehetett, hogy ez a teszt nem lesz sétagalopp. A chili és lime ízesítésű darab szaglása közben Tamás félhangosan a következő gondolat mentén fejezte ki véleményét: „Olyan, mint a halaknak és a teknősöknek az eledele.”

Tamás az első falatok után részletesebben bemutatta a ropogós egzotikus ennivaló jellegét: 

„Nekem valamilyen szinten csalódás volt, mert van ez a papírszerű kitinhártyája, ami ropogósra van sülve, és amikor ráharapsz akkor légüres tér érezhető.”

A második íz, a paradicsomos-oregánós, valamivel jobban csúszott, de itt is inkább a fűszerezés dominált, nem az alapanyag.

A látvány ekkor már kezdett kényelmetlenül ismerőssé válni: szárnycsonkok, apró ízek és roppanó héjak kísérték minden falat útját.

Sós karamell és a gyomor kapitulációja - a kóstolás mélypontja itt teljesedett ki

A harmadik próbálkozásnál, a sós karamell ízesítésű falatnál viszont végképp megtört a lendület.

Miután Tamás pár harapással szétmorzsolta a falatot, kiköpte, és csak ennyit mondott: “Túl szaftos volt.”

Társa, Dávid arcán is undor és meglepetés rajzolódott elő - ez a pillanat vált az egész teszt legemlékezetesebb részévé. A szavak helyett ekkor már inkább a gesztusok beszéltek.

Az egyik darab különösen riasztónak bizonyult: apró lábszerű részek meredeztek ki belőle, amelyek tovább fokozták a zavaró vizuális élményt. Itt már egy olyan szakaszhoz értek el, amikor már a kóstolás ténye is kihívásnak számított.

A további sós ízesítések sem hoztak nagy megnyugvást. A füstölt paprikás falat például alig tért el az előzőek kesernyés utóízétől, és bár a tápértékről szóló információk impozánsak – 57g fehérje 100 grammban –, de a gyomor inkább fehér zászlót lengetett, mintsem hogy együttműködjön az egzotikus kalandnak is mondható ízkísérletben.

A desszert jobban teljesített: csokoládéba zárt ismeretlen

Az édes mázzal burkolt falatok új reményt ígértek a gasztro szereplőknek.

A fehércsokoládés változatot egy M&M drazséhoz hasonlították – az ember nem is gyanítaná, hogy mi lapul benne. „Ha nem tudnám, simán elropogtatnám” – hangzott el.

A tejcsokoládés és fahéjas verziók kóstolását meglepően elégedett vélemények zárták.

A kamera közeli képkockáin látszódik, mennyivel barátságosabb összhatást kelt egy fényes, cukormázzal bevont burok, mint az előző falatok „csupasz” változatai.

A tesztelők rá is jöttek: ha nem látod, mi lakozik a burok alatt, könnyebb elhinni, hogy valami étvágygerjesztő finomságot falatozol.

Az étcsokoládés darab már kevésbé nyerte el a tetszésüket, de összességében az édes ízsorozatot sokkal élvezetesebbnek ítélték meg, mint a sós variációt. Többször elhangzott a videóban is: ezek a drazsék legalább nem idézik fel az eredeti forma traumáját.

Tápárték kontra trauma - Mit is ettek valójában

A kóstolási élmények összegzésekor egyértelműen kijelenthető: a rejtélyes falatok valójában tücskök voltak.

Az egzotikus ételek királyának is tekinthető tücsök tehát nem más, mint egy tudatosan fűszerezett ehető rovar, amit alternatív élelmiszerként és potenciális jövőbeli fehérjeforrásként kínálnak szerte a különböző online áruházak és egzotikus butikok polcain. 

A reakciók azonban arról tanúskodnak, hogy bármilyen teszt vagy vélemény is születik, a mentális gátakat nehezebb átlépni, mint elsőre gondolnánk.

A srácok végül arra jutottak: az édes változatokkal még könnyebben “kezet foghatunk”, de a sós falatok inkább „bátorságpróbára” késztetik a különleges élményre vágyó, vakmerő tesztereket. Rovar rágcsálnivaló ide vagy oda, az élmény mindenkiben nyomot hagy – ha másért nem, hát a hatodik falatnál elakadt szavak miatt is.

Az alábbi videót nem ajánlott étkezés közben megtekinteni – Tamás és Dávid embert próbáló vállalkozását követhetjük végig benne, ahogy egyre bizarrabb falatokkal néznek szembe: