Brutálisan néz ki a magyar vulkán, a neve igazán rendkívüli

Van, ami évszázadokig mozdulatlan, mégis belül forrong. Olyan természeti jelenségek is léteznek, amelyekről azt hisszük, rég a múlt homályába vesztek - miközben csak alszanak, türelmesen, csendben. De vajon tényleg végleg megnyugodtak? Vagy csak kivárnak, míg újra megszólaln a mélyből jövő erő? Sokszor épp az a legfélelmetesebb, ami láthatatlan - és épp ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla.

Van egy hely, nem is olyan messze, ahol a természet ma is különös nyomokat őriz. Egy varázslatos vidék, amely a turistákat nyugalommal csalogatja, de a föld mélyén máig élő emlékei vannak valami sokkal vadabbnak. A kutatók évtizedek óta próbálják megfejteni, mit rejt a felszín alatti világ. A válasz pedig minden korábbinál izgalmasabb - és kicsit nyugtalanító is.

A magyar vulkán

Amikor a vulkánokról beszélünk, legtöbbször a hawaii lávafolyamokra, az Etna hamufelhőire vagy az izlandi tűzoszlopokra gondolunk. Pedig a Kárpát‑medence mélyén is alszanak olyan tűzhányók, amelyek valaha hevesen pöfögtek és a tudósok szerint nem lehet kizárni, hogy egyszer még felélednek. Az általános közvélekedés szerint Magyarországon nincsenek vulkánok, csupán kúp formájú hegyek, amelyek geológiai emlékek. De tényleg ennyire megnyugodhatunk?

Elfeledett tűzhányók a Kárpát‑Pannon térségben

A Kárpát‑Pannon régió vulkanizmusa bonyolult. A HUN‑REN kutatócsoport a Geological Society of London különszámában nemrég összefoglalta, milyen erők dolgoztak a medence mélyén: a kéreg vékonyodása, lemezhúzódások és mikrolemezek mozgása mind hozzájárultak a heves tűzhányótevékenységhez. Bár a klasszikus, ívmenti vulkáni sor hiányzik, a terület változatos formációkat rejt és

a legutóbbi kitörések 100 000 és 30 000 év között zajlottak a délkeleti Kárpátokban.

Ez emberi léptékben felfoghatatlanul hosszú idő, geológiai szempontból azonban csak egy szempillantás - vagyis a térség nem halott, csak alszik.

A Csomád titkai

A magyarországi vulkánokról szóló beszélgetésekben mindig előkerül a Csomád (románul Ciomadul). Ez az erdélyi hegy a Kárpát‑medence legfiatalabb vulkánja: legutóbbi aktivitása harmincezer évvel ezelőtt történt. A ScienceAlert által ismertetett kutatás szerint a tűzhányó „életciklusa” során hosszú, akár százezer éves szünetek után is újraindult a vulkán: a geokémikusok két különböző magmakamrát azonosítottak, amelyekből különböző típusú láva tört a felszínre.

A korai, lassú lávafolyamokat később veszélyesebb, robbanásos kitörések váltották fel; ezek 56 000 és 30 000 év között következtek be. A kutatók szerint a mélyebbről érkező, vízben gazdag magma okozta a váltást - és ezzel azt is jelezték, hogy hasonló folyamatok a jövőben is lejátszódhatnak.

A Csomád majdnem egymillió éves életében több hosszú nyugalmi időszakot dokumentáltak, de ezek után mindig újraindult a vulkanizmus. A legutóbbi lávadóm‑építés 160 000 és 95 000 év között történt, majd mintegy 30 000 éves szünet következett, amelyet heves, robbanásos kitörések törtek meg. A szakemberek szerint éppen ez a váltás mutatja, mennyire nehéz előre jelezni a hasonló tűzhányók viselkedését: hiába csendes egy vulkán, a mélyben bármikor felhalmozódhat olyan magma, ami rövid idő alatt robbanáshoz vezet.

Mit tehetünk?

A vulkánkutatók azt hangsúlyozzák: a hosszú dormancia nem egyenlő az inaktivitással. Több mint 1350 potenciálisan aktív tűzhányó van a Földön és a legnagyobb veszélyt éppen azok jelentik, amelyekről megfeledkezünk. A Csomád és a többi magyar vulkán geotermikus energiáját ma is hasznosítják, a régió kőzeteit pedig bányásszák. Ugyanakkor az, hogy egy vulkán 30 000 éve nem tört ki, még nem jelenti azt, hogy örökre alszik. Éppen ezért fontos a vulkanológusok munkája: a kristályos kőzetek vizsgálata, a magmakamrák feltérképezése és a régmúlt kitörések megértése segíthet abban, hogy idejében felismerjük a figyelmeztető jeleket - és hogy megfelelő tisztelettel tekintsünk földünk tűzhányóira.]]

A témában korábban a Novumtv YouTube csatornájára is került fel anyag a csomádi vulkán kapcsán.

Itt pedig könnyebben, közérthetőbben edukálódhatunk, hogyan működnek a vulkánok: