A Netflix pszichológiai thrillere megőrjítette a nézőket, Leonardo DiCaprio filmje után már senki sem hisz a saját szemének, ennél fordulatosabbat ritkán látni

A Netlixen elérhető Delirium nem egyszerű pszichológiai thriller – ez egy lassan kibontakozó, elmére ható rémálom, ahol semmi sem az, aminek látszik. Egy férfi húsz év után kikerül egy elmegyógyintézetből, és magára marad egy hatalmas, elhagyatott kúriában… csak hogy hamarosan rájöjjön: talán soha nem is hagyta el a saját elméjét.

Az őrület háza, ahol minden ajtó mögött múltbéli bűnök rejtőznek

Tom Walker (Topher Grace) húsz évet töltött zárt osztályon, mielőtt visszakerült gyermekkora házába – egy sötét, üresen kongó kúriába, amit apja, egy befolyásos szenátor öngyilkossága után örökölt. A házban azonban nincs nyugalom. A falak között hangok szólnak, a telefon csörög, de a vonal túlsó végén csak zavaros suttogás hallatszik. Egy titokzatos nő a múltból, egy elveszett anya, egy bűn, amiért sosem kapott bocsánatot – és egy testvér, aki talán sosem létezett.

Minden mozzanat egyre mélyebbre húzza a nézőt a főhős zaklatott elméjébe, ahol a valóság és a hallucináció határa végleg eltűnik.

Pszichológiai játék a félelem peremén

A film nem a megszokott jumpscare-ekkel dolgozik – a félelem itt lassan, fojtogatóan kúszik be a néző tudatába. Az egyik pillanatban egy ismerősnek tűnő alak jelenik meg a tükör mögött, a másikban pedig Tom saját emlékei fordulnak ellene. A ház minden szobája egy újabb trauma, minden árnyék egy elfojtott emlék.

Topher Grace zseniális alakítással hozza az instabil, de mégis együttérző karaktert, miközben Patricia Clarkson finoman irányítja a történet morbid ritmusát.

Valóság vagy hallucináció?

A Delirium egyik legnagyobb erénye, hogy soha nem árulja el, mi az igazság. A néző végig két világ között lebeg – vajon a testvér valóban visszatért, vagy Tom elméje vetíti rá a gyermekkori bűntudatot? Létezik-e a megmenteni vágyott nő, vagy csak a vezeklés egy formája?

A végén minden összeér – de nem úgy, ahogy várnánk. A film utolsó mondata, „Ez a ház most már az enyém”, tökéletes lezárása annak a pszichológiai utazásnak, ahol a ház maga az elme, és minden ajtó egy újabb démon, amit le kell győzni.

Blumhouse + DiCaprio = pszichothriller a javából

A produceri székben Leonardo DiCaprio és Jason Blum ül – ez már önmagában garancia arra, hogy a film nem hagy nyugodni. A Delirium pontosan azt az intellektuális, feszült hangulatot hozza, amit a Viharsziget vagy a Fekete hattyú rajongói keresnek: egy történetet, ami nemcsak a félelmet, hanem a valóságot is megkérdőjelezi.

A film, amit kétszer kell megnézni, hogy megértsd

A Delirium nem ad válaszokat. Inkább kérdéseket vet fel – és a legijesztőbb az, hogy mindet magadban kell megválaszolnod. A nézők szerint ez az a thriller, ami „csendben kúszik az ember bőre alá”, és még napokkal a megtekintés után is kísért.

A Netflixen elérhető thriller előzetese itt megtekinthető: