A legújabb könyvadaptáció már most letarolta a mozikat – az év egyik legnagyobb szenzációja

Február végén végre a magyar mozikba is megérkezik Stephen King egyik legbizarrabb történetének feldolgozása, A Majom, amely már most a horrorrajongók egyik legjobban várt filmje 2025-ben. Osgood Perkins (Longlegs) rendezése brutális, sötéten szórakoztató és elképesztően nyomasztó, egyszerre tiszteleg King klasszikusai előtt és hoz valami teljesen újat a műfajba.

A Stephen King 1980-as novelláján alapuló “A majom” nem csupán egy újabb kísérteties tárgy köré épített film, hanem egy érzelmileg is súlyos, groteszkül szórakoztató rémálom, amely bőven tartogat meglepetéseket a nézők számára. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már hatalmas sikerrel vetített alkotás február 27-én érkezik a magyar vásznakra.

Egy ártalmatlan játék… vagy maga a megtestesült gonosz?

A történet középpontjában Theo James egy ikerpárost alakít – Hal és Bill Shelburnt – akik egy elátkozott játékszer rémuralmának lesznek áldozatai. Az apjuktól örökölt dobos majom elsőre ártalmatlan retró relikviának tűnik, de hamarosan kiderül, hogy minden egyes csendülő cintányérütés valakinek a halálát hozza el. A film ezt a klasszikus horror-motívumot használja fel arra, hogy feltárja a testvérek közti feszült kapcsolatot, a bűntudat súlyát és az emberi sors elkerülhetetlenségét.

Perkins egyedi látásmódja A Majmot messze kiemeli az átlagos ijesztgetős horrorfilmek közül: a hangsúly nem a véres jeleneteken, hanem sokkal inkább azon az érzésen van, hogy a múlt elől nincs menekvés. A filmben minden mozzanat a feszültség fokozását szolgálja – az apró részletek, a finoman adagolt misztikum és a halál állandó, könyörtelen jelenléte mind egyre erősítik a paranoiát.

Fekete humor és vérfagyasztó jelenetek

Ami igazán különlegessé teszi A Majmot, az az abszurd humor és a brutalitás tökéletes egyensúlya. Több néző is kiemelte, hogy a film sokkal inkább fekete komédia, mint tisztán horror: 

A humor azonban soha nem veszi el a horrorélményt – inkább egy groteszk rémálommá alakítja a filmet, amelyben a halál nemcsak kegyetlen, hanem szinte ironikus is. Az egyik kritikus szerint „a film nem fél attól, hogy a rémületet és a nevetést egyszerre szabadítsa a nézőre”, ami ritka, de zseniális húzás egy horrorfilmnél.

Stephen King világa új köntösben

Stephen King rajongói számára A Majom egy igazi csemege. Az író egyik kevésbé ismert, de rendkívül erős rövid történetét ültették át a filmvászonra, amely tökéletesen illeszkedik King sötét világába: egy rejtélyes, gonosz erő, egy diszfunkcionális család és a kikerülhetetlen végzet. A történet ugyan King írásaira jellemző módon lassan építkezik, de amikor beindul, kegyetlen erővel csap le a nézőre.

Osgood Perkins a Longlegs után ismét bebizonyította, hogy mesterien ért a feszültségkeltéshez, és bár King adaptációi gyakran felemás fogadtatásban részesülnek, ez a film már most hatalmas elismerést kapott.

Mit mondanak a nézők?

Az első kritikák és nézői vélemények egyöntetűen dicsérik a filmet:

„A film egyszerre rémisztő és zseniálisan vicces – ritka az ilyen jól kivitelezett horror-komédia egyveleg.”

„Theo James karrierje egyik legjobb alakítása, és a fiatal Colin O'Brien is lenyűgöző a szerepében.”

„A történet csavarjai kiszámíthatatlanok, a végkifejlet pedig gyomorszorító.”

„Az atmoszféra olyan nyomasztó, hogy napokig nem lehet kiverni a fejünkből.”

A film különlegessége, hogy nem csupán horrorrajongóknak ajánlott, hanem azoknak is, akik szeretik a mélyebb pszichológiai drámákat és az egyedi humorral átszőtt borzongást.