5 ikonikus könyvadaptáció a horror királyának tollából, amelyek rettegésben tartják a világot

Van egy író, aki képes arra, hogy néhány oldalon belül a legmélyebb, legrejtettebb félelmeiddel szembesítsen. Egy elhagyatott hotel, egy hátborzongató kisváros, vagy egy látszólag ártatlan háziállat – nála bármi a rettegés forrásává válhat. A könyvek lapjain kísértő történetei a filmvásznon is életre keltek.

Készülj, mert most egy olyan világba lépsz, ahol a félelem soha nem tűnik el, ahol a hétköznapi dolgok is hátborzongatóvá válnak, és ahol sosem tudhatod, mi vár rád a következő sarkon.

Ragyogás (The Shining) – Egy hotel, ahol a rémálmok valóra válnak

A Stephen King könyvek között talán nyíltan állítható, hogy nincs is ikonikusabb, mint A ragyogás. A történet Jack Torrance-ről szól, aki családjával az elszigetelt Overlook Hotelben vállal gondnoki munkát. A szálloda falai közt sötét erők lappanganak, és a férfi lassan elveszíti a józan eszét.

Az 1980-as filmadaptáció, amelyet Stanley Kubrick rendezett, igazi klasszikus thrillerré nőtte ki magát, Jack Nicholson zseniális alakításával. Bár King maga nem volt elégedett a filmmel, a nézők azóta is az egyik legjobb horrorfilmként tartják számon.

Érdekesség: A „Here’s Johnny!” jelenet improvizáció volt, és azóta az egyik legismertebb horroridézet lett.

AZ (It) – A bohóc, akitől senki sem menekül

Ha egyetlen karaktert kellene megnevezni, aki a legtöbb ember gyermekkorát “tönkretette”, az Pennywise lenne. Az 1986-ban megjelent AZ című regény egy csapat gyerekről szól, akiknek szembe kell nézniük egy földöntúli, alakváltó lénnyel, aki legnagyobb félelmeiket testesíti meg.

A regény két filmadaptációt is kapott: az 1990-es tévéfilm egy generáció rémálma lett, míg az új, 2017-es verzió modern látványvilágával és hátborzongató hangulatával még a legbátrabb nézőket is megrémítette.

Érdekesség: Bill Skarsgård, aki a modern verzióban Pennywise-t alakította, olyan félelmetes volt a forgatáson, hogy a gyerekszínészek közül többen valóban sírvafakadtak a jelenetek alatt.

Tortúra (Misery) – Amikor a rajongás veszélyessé válik

A pszicho-thriller megmutatja, hogy néha a legnagyobb veszélyt nem az Az Átok című filmben fel-felbukkanó hörgő szellem vagy a Rémálom az Elm utcában halhatatlan, karmokkal gyilkoló Freddy Kruegere jelenti, hanem egy megszállott rajongó. Míg a természetfeletti horrorokban a félelem egy kívülről érkező, megmagyarázhatatlan erőből fakad, addig a Tortúra (Misery) egy nagyon is emberi szörnyeteget mutat be, aki manipulációval és kegyetlenséggel uralja áldozatát. Annie Wilkes karaktere éppen azért olyan hátborzongató, mert bárhol, bármikor szembe találkozhatunk vele – akár a való életben is.

A történet középpontjában Paul Sheldon író áll, aki egy autóbaleset után Annie Wilkes, egy fanatikus ápolónő fogságába kerül. Annie egy dolgot akar: hogy Sheldon újraírja az imádott könyvsorozatát – vagy megfizet érte.

Az 1990-es filmadaptációban Kathy Bates olyan félelmetesen hitelesen keltette életre Annie Wilkes megszállott és kiszámíthatatlan karakterét, hogy alakításáért külön Oscar-díjat is érdemelt. 

Érdekesség: A regényben Annie még brutálisabb, mint a filmben – a könyvben például egyenesen leszakítja Sheldon lábát, míg a filmben „csak” eltöri.

Kedvencek temetője (Pet Sematary) – Ha a halál nem a vég

A Stephen King horror könyvek egyik legnyomasztóbb darabja, amely a veszteség és a gyász legsötétebb oldalát mutatja be. A történet szerint Louis Creed és családja egy kisvárosba költözik, ahol egy ősi indián temető rejlik az erdő mélyén. A legenda szerint itt a holtak visszatérhetnek – de soha nem ugyanazok, mint akik egykor voltak. A család macskája, Church az első, akit eltemetnek a tiltott földben, és bár visszatér, valami már nincs rendben vele. Amikor azonban egy tragikus baleset után Louis úgy dönt, hogy kisfiát is visszahozza a halálból, a történet valódi rémálommá válik.

A filmadaptáció először 1989-ben készült el, majd 2019-ben egy ráncfelvarrott verzióval próbálták borzolni a nézők kedélyeit. Bár az új változat atmoszférája látványosabb volt, a legtöbb rajongó szerint az eredeti jobban átadta a könyv dermesztő hangulatát.

Érdekesség: King maga is azt mondta, hogy ez volt az egyetlen könyve, amitől saját maga is megijedt.

Carrie – A gimis rémálom, ami valóra vált

Minden horrorrajongó ismeri azt a pillanatot, amikor egy látszólag ártatlan főszereplőből egy megállíthatatlan rémület forrása lesz. Carrie, Stephen King első regénye, pontosan ezt az érzést ragadja meg. A történet egy gátlásos tinilányról szól, akit osztálytársai folyamatosan megaláznak. Mindennek tetejére, otthon egy fanatikus, vallásmániás anya terrorizálása alatt próbálja megtartani józan ítélőképességét. Amikor azonban ráébred különleges telekinetikus képességeire, bosszúszomja minden eddiginél pusztítóbbá válik. Az 1976-os filmadaptáció, Brian De Palma rendezésében, azonnal kultikussá vált, főként Sissy Spacek zseniális alakításának köszönhetően. A vérrel borított báljelenet az egyik legismertebb horrorfilmes pillanattá vált, amely már generációk rémálmait kísérti.

Az 1976-os klasszikus thriller filmváltozata kultikussá vált, míg a 2013-as remake modern köntösben próbálta ugyanazt a hatást elérni – több-kevesebb sikerrel.

Érdekesség:A vérrel borított Carrie-jelenet annyira ikonikussá vált, hogy számos film és sorozat tisztelgett előtte vagy utalt rá az évek során. A The Rage: Carrie 2 (1999) az eredeti film közvetlen folytatása, amelyben egy új főszereplőnél is megismétlődik a telekinetikus kitörés. A Scary Movie (2000) paródiaként idézte meg a jelenetet. A Stranger Things (4. évad) egyik ikonikus iskolai megaláztatás-jelenete szintén nyílt utalás a Carrie-re, míg a Riverdale (2. évad) egy egész epizódot szentelt a történet musical adaptációjának. Az American Horror Story: Coven (2013) egyik kulcsfontosságú jelenetében is felfedezhető a klasszikus vérrel borított vizuális megoldás..

Stephen King és a filmek: Miért működnek ennyire jól?

Az író tehetsége nem állt meg a lapokra vetett történetmesélésig. Stephen King könyvei mindig is tökéletes alapanyagot jelentettek a filmrendezők számára. A legegyszerűbb hétköznapi helyzetekből is vérfagyasztó horror jeleneteket, elvont, már-már mondhatni pszichológiai mélységekbe ásó műveket teremtett, amelyek azóta is az egyik legnagyobb hatást gyakoroltak a műfajra.

Történeteiben elég volt egy sötét, árnyalt gondolat felébresztésére törekednie, egy pszichopata elme bemutatására vagy egy baljós, zűrös helyszín megfestésére, a horror rajongóiban felfoghatatlan izgalmat tud a mai napig előidézni.

Stephen King filmadaptációi elsősorban azért sikeresek, mert karakterei rendkívül valóságosak és emberiek: nem tökéletesek, sokkal inkább esendőek, akik minden döntésükkel, cselekedetükkel valós, mély emberi motivációkat reprezentálnak. Az író mesterien keveri a hétköznapi emberi gyarlóságot és a pszichológiai mélységeket, hátborzongató helyzeteket sző, amelyek félelmet ébresztenek, mély, feszültséggel teli lelki zűrzavarral fűszerezi a kedélyeket.